Létezik-e tisztességes politika, vagy ez eleve feloldhatatlan ellentmondás? Szerintem nekünk kell megkövetelni, hogy a tisztesség elvárás legyen a politikában. Hiszen maga a politika szó társadalmi csoporton belüli döntési folyamatot jelent, ez pedig önmagában se nem jó, se nem rossz, olyan, amilyenné tesszük. Nem tudom elfogadni azt a hozzáállást, mi szerint, aki korpa közé keveredik, azt megeszik a disznók! Tapasztalatom szerint leginkább olyanok vannak ezen a véleményen, akik maguk soha nem hajlandók tenni ellene semmit. Jól van hát barátaim, vegyük fel ezt a kényelmes álláspontot, és akkor mi fog történni? Az égvilágon semmi. Minden marad a régiben és ezzel igazolódik a meggyőződésetek: a politika egy mocskos dolog! Örüljünk hát, hogy mi előre megmondtuk. De engedtessék meg nekem egy indiszkrét kérdés: akkor most tulajdonképpen ki a felelős ezért az állapotért? Kizárólag a politika szereplői, vagy azok is, akik ezt hagyják, és eltűrik?

Szóval Te mennyivel vagy jobb a Deákné vásznánál?

Magamat nem tartom tévedhetetlennek, sőt ugyanúgy rendelkezem emberi hibákkal, mint bárki más (sokszor éppen ezek jelentik az élet sóját). Naiv pedig végképp nem vagyok, tudom, hogy mi vár rám, ha belevágok. De elegem van a sok siránkozó, fanyalgó arcból! Aki csak annyit tud mondani, hogy ez így nem jó, meg hogy micsoda hülyeség. Ezek olyanok mint amikor valaki úgy ad befektetési tanácsokat, hogy neki magának nincsenek is befektetései. Mennyire hinnél egy ilyen embernek? Viszont ha valaki küzd a tespedtség ellen, még ha nagyon különböző véleményen vagyunk, akkor is iszom a szavait, mert tanulok belőlük.

De visszatérve a poszt címében szereplő kérdéshez, oxymoron-e a tisztességes politika? Ha azt mondom, hogy úgy vállalok politikai szerepet, hogy tisztességes maradok, az hihetetlen? Persze értem, hogy messziről jött ember mondhat, amit akar. Ezért vállalom, hogy ha mégsem úgy cselekednék, akkor számon kérhetik rajtam. Nekem nem hiányzik a hatalom, egyszerűen azt szeretném, ha a közösségünk sorsát jobban a kezébe venné. Szóljunk bele a bennünket érintő döntésekbe! Ne valamelyik pártkatona egyike szavazzon a nevünkben, úgy, ahogy mondják neki. Racionális gondolat olyan jelöltre szavazni, akitől majd az várjuk, hogy a pártja hatalomra kerülése esetén a kapcsolatai révén előnyöket tud szerezni nekünk. Mégis úgy látom, hogy az esetek többségében a pártérdek előrébb való a delegáló közösségénél. De ha a képviselőnk kiáll is értünk, az azt jelenti, hogy bármit megtehet, nincs más elvárásunk vele szemben?

Akkor most eljutottunk oda, hogy szükséges-e hogy egy politikus tisztességes legyen? Egy képviselőnek nyilván az a feladata, hogy lobbizzon a közössége érdekeiért. Hátrányba kerül-e a közössége, ha ő maga tisztességes marad minden körülmények között? Ha a válasz igen, akkor felejtsük el ezt az értéket?

A feltett kérdésekre nekem megvannak a válaszaim, szeretném hinni, hogy mégis van igény a tisztességre. De ha ezek nem találkoznak a választói elvárásokkal, akkor ez a két szó együtt valóban egy oxymoron. Segítsetek nekem feloldani ezt a dilemmát!