A biztosítók folyamatosan zaklatnak, hogy itt az új csodafegyver a nyugodt időskorra: a nyugdíjbiztosítás. Aztán néhány kérdés után mindig eljutunk oda, hogy értelmetlen az egész. Félreértés ne essék, nem az ellen vagyok, hogy az ember ne gyűjtsön az állami nyugdíja mellé (már ha még akkor lesz ilyen), sőt nagyon is támogatandónak tartom, csakhogy erre a célra az egyik legrosszabb lehetőség a nyugdíjbiztosítás, ami tulajdonképpen nem más, mint unit-linked biztosítás újratöltve, adókedvezménybe csomagolva! De lássuk, mire gondolok.

Amiről az üzletkötők nem szívesen (egészen pontosan nem az igazságot teljesen kibontva) beszélnek, a bűvös TKM. Leegyszerűsítve a TKM (Teljes Költségmutató) azt mutatja meg, hogy milyen hozamot kell elérni a befektetésnek éves szinten ahhoz, hogy az ügyfél a pénzénél legyen. Például a TKM 4 % azt jelenti, hogy a tartam alatt 4 %-os átlagos éves hozam mellett kapja vissza ügyfelünk a befizetett díjait, ha a hozam ennél az értéknél kisebb, még az általa az évek során befizetett pénzt sem kapja vissza, ha a hozam ennél magasabb, akkor a befektetés csak a 4 % feletti résszel növekszik.

A MABISZ folyamatosan közzé teszi a biztosítók TKM értékeit. A 8. oldaltól találhatóak meg a nyugdíjbiztosítások, a TKM értékek 1,5-6 % között szórnak, jellemzően a 3-5 %-os sávban mozognak.

Jó dolog az adókedvezmény, de egyrészt korlátozott mértékű, másrészt egy adott befizetett összegre csak egyszer vonatkozik, míg a TKM-nek megfelelő százalékot minden évben levonják! Számoljunk csak utána mennyit ér egy befizetésre egyszeri 20 % kedvezmény 20 év múlva, a közben levont 20-szor 4 % mellett? A unit-linked biztosítás ugyanez a történet, csak még adókedvezmény sincs hozzá…

De közelítsük meg másik oldalról is a nyugdíjbiztosításokat. Milyen alternatívák vannak: önkéntes nyugdíjpénztár, magánnyugdíjpénztár (igaz ez már csak 60 ezer partizánnak), és a NYESZ. A magánpénztár kivételével a másik kettőnél ugyanúgy érvényesíthető az adókedvezmény. Nagy előnyük a biztosításhoz képest, hogy a befizetett pénzből csak egyetlen alkalommal vonnak le, nagyjából hasonló százalékot mint az átlagos TKM. Ez nagyon nagy különbség! Például 20 év alatt évi 300 eFt befizetése mellett 7 % átlagos hozammal nagyjából 11 MFt lesz a vége, de ha minden évben levonják a 4 % költséget akkor csak 7,2 MFt körül. Közben adókedvezményként pedig 20-szor 60 eFt-ot, vagyis 1,2 milliót kapunk. Megéri? Nem! Miért fizessek nyugdíjbiztosítást, ha lényegesen kedvezőbb feltételekkel tudok önkéntes pénztárba és NYESZ számlára tenni pénzt?

Harmadikként nézzük meg, mennyit értek el a biztosítók önkéntes nyugdíjpénztárakhoz kapcsolódó alapjai a múltban (a nyugdíjbiztosítások alapjait a rövid működésük miatt nem lehet elemezni, de nyilván a biztosítók ugyanazon típusú alapokat fogják kínálni, mint eddig). A 10 éves időtávon elért hozamaikat az MNB felügyeleti oldalán érhetjük el. Ezek elég szépnek mondható értékek, de azért 10 % alatt maradnak, jellemzően 7-8 % közti tartományban. Ebből vonjuk le a TKM értékét, és akkor a hozam máris nagyjából a fele! Így viszont már az MNB által ugyanezen időszakra megadott 4,58 % átlagos infláció mellett a reálhozam már hopp, el is hussant. Magyarán még a viszonylag jó teljesítmény mellett sem kapjuk vissza értékén azt, amit befizettünk.

Vegyünk még egy negyedik szempontot: ugyanezen biztosítók befektetési alapjait ennél jóval olcsóbban is elérhetjük. Saját példámból kiindulva a számlavezető bankomnál netbankon keresztül 760 féle befektetési alapot tudok megvásárolni. Ezek között ott van az összes Magyarországon működő biztosító legtöbb alapja is. A jutalék a pénzpiaci és a kötvény alapok esetén 300 Ft, a többinél egyszeri 1 %. Akkor miért is fizessek érte minden évben 4 %-ot? Erre azt szokták mondani, hogy az aktív befektetés kezelésért. Egy adott alap árfolyama attól nem függ, hogy én biztosításként, vagy netbankon keresztül vettem-e meg. Akkor miről beszélünk? Az ügynök fogja megmondani nekem, hogy melyik alapba fektessek? Neki ez különösen jó, mert nem a saját pénzét kockáztatja, viszont az alapváltás költségét meg kell fizetnem a biztosító felé.

Hogy lássuk a fától az erdőt: egy ügynök nagyjából egy éves díjjal érdekelt az ügylet létrejöttében. A biztosítás megkötésekor a fentebb leírtakat nem fogja elmondani. Jellemzően hoz egy ábrát a legjobb alapok rövid távú teljesítményéről. Ilyenkor azt szoktam kérni, hogy rendben, ezért vállalj felelősséget. Ezt még soha senki nem vállalta. Akkor nincs is miről beszélni tovább. Életre szóló befektetés nem kezdődik úgy, hogy HA…

Túlélő csomag nyugdíjbiztosításhoz:

-          Az ügynök által hozott, az utóbbi egy év legjobb hozamait bemutató ábrát eldobni, helyette 10 éves hozamokat bemutató táblázatot kérni. Ha ilyen nincs: elköszönni.

-          Megkérdezni a TKM értékét, és levonni a 10 éves hozamokból. A továbbiakban kizárólag az így csökkentett hozamot kell más befektetési formákkal és ugyanazon időszak inflációjával összehasonlítani a döntés előtt.

-          Megkérdezni miért jobb a nyugdíjbiztosítás, mint az önkéntes nyugdíjpénztár, vagy a NYESZ számla? Ha a válasz egy újabb adókedvezmény igénybe vétele: elköszönni.

-          Megkérdezni miért vásároljam meg az adott biztosító alapját évi 3-5 % levonása mellett, ha hozzáférek egyszeri 1 %-ért is? Ha a válasz, mert ezeket az alapok, csak így hozzáférhetők: elköszönni.