A napokban kaptam kézhez az éves elszámoló számlát az áramszolgáltatómtól. Hát mit mondjak? Elsőre elég ijesztőnek tűnt, úgy éreztem az egyiptomi hieroglifák megfejtése annak idején ennél kevésbé bonyolult feladatot jelenthetett. De úgy voltam vele, hogy csak nem foghat ki rajtam egy ilyen feladvány, ezért aztán neki gyürkőztem. Hát nézzük mire jutottam!

Kezdjük a számla áttekintésével és a használt kifejezések értelmezésével, ehhez a szolgáltató honlapjáról veszem át a számlamagyarázathoz használt képet:

A képen látható példa viszonylag még egyszerűbb, de az elszámoló számla már bonyolultabb mutatvány, mert év közben több befolyásoló tényező (díjak mértéke, jogcíme, ÁFA) is változhat, ennek megfelelően a fogyasztásunkat szétbontják azonos paraméterekkel rendelkező időszakokra. Megkapjuk, hogy az adott éves időszakra vonatkozóan (több időszak összegeként) mennyit kellene összesen fizetnünk, és ebből levonják az év folyamán befizetett részszámlák összegeit. Ezeket érdemes visszaellenőrizni! Nagyon nehezen észrevehető hiba például, ha fentebb felsorolt díjakat nem a befizetett részszámlákkal azonos időszakra vonatkozóan számolják ki. Nálam az jött ki, hogy a részszámlákat csak az utolsó 3 hónapban bontották meg a rendszerhasználati díjak tekintetében (akkor változott a vonatkozó előírás), és ennek megfelelően fizettem. Ezek a díjak eddig is benne voltak a számlában, csak nem voltak külön feltüntetve. Az elszámoló számlában viszont úgy jelent meg, mintha csak az utolsó 3 hónapban fizettem volna a rendszerhasználat díját. Kiszámolták az éves fizetendőt és ebből csak a 3 havit vonták le. Az elszámoló számlában így még egyszer meg kellene fizetnem ezt a tételt.

Amiket szerintem érdemes megnézni, az a 11. pontnál kezdődik. Ezen a helyen a mérőnket ellenőrizhetjük, hogy valóban az annak megfelelő mennyiséget számláztak-e ki nekünk. Ha a havi diktálást választottuk, akkor a bejelentett, ha pedig részszámlákat kapunk, akkor a megállapodott mennyiségről szól-e a számla.

12. pont az energia díjak. Ennél a résznél két tétel szerepel:

Egyetemes A1 kedvezményes – évi 1.320 kWh villamos energiafogyasztásig az energia díja.

Egyetemes A1 – az évi 1.320 kWh feletti fogyasztás energia díja.

Magyarán, ha 1.320 kWh óránál többet fogyasztunk az évben, akkor az e feletti rész ára már magasabb lesz.

13. pont a rendszerhasználati díjak.

Szénipari szerkezeti átalakítás – a szénerőművek korszerűsítésére fizetjük. Magyarországon még mindig magas a szénerőművek által előállított villamos energia aránya, az MVM azért szereti őket, mert könnyen és gyorsan szabályozhatók (csak vissza kell venni a beadagolt szén mennyiségét), és így nem kell vacakolniuk a kiegyensúlyozással.

Kedvezményes árú villamos energia – azoknak a fogyasztóknak az áramdíj kiegészítésére fizetjük, akik kedvezményes áron kapják az áramot.

Elosztói alapdíj, elosztói forgalmi díj, elosztói veszteség díj – az elosztói engedélyes költségeinek fedezésére, hogy az áramot eljuttatja a fogyasztási helyünkig. Több részből áll, van egy alapdíj, azután egy fogyasztással arányos rész, és végül a hálózati veszteség költsége.

Átviteli rendszerirányítói díj, rendszerszintű szolgáltatások díja, kiegyensúlyozási díj – a rendszerirányító (MVM) költségeinek fedezésére fizetjük.

Készítettem egy értékelést arra vonatkozóan, hogy az általam fizetett áramdíjból a különböző jogcímen fizetendő tételek mekkora részarányt képviselnek. Igazából ez az, ami mellbevágó! Teljesen nem lehet általánosítani, mert különbözőek a fogyasztási szokásaink, pl. nem ugyanazok az arányok jönnek ki azoknál, akiknek a fogyasztása 1.320 kWh/év alatt marad, mint akiké ezt meghaladja, de mégis egyfajta értékelésre alkalmasak. Szóval nálam a számok a következőképpen alakulnak:

A felhasznált energiadíja:          59,1 %

Rendszerhasználati díjak:         40,9 %

Ez azt jelenti, hogy magának az energiának az ára kevesebb, mint 60 %-ot tesz ki a fizetendő díjból, ami véleményem szerint nagyon rossz arány. A több mint 40 %-ot azért fizetjük, hogy maga a rendszer legyen. Amikor a villamos energia áráról beszélünk, akkor nem ártana a rendszer üzemeltetésének a hatékonyságáról is beszélni. De sajnos ez sem racionális alapon működik, hanem politikai érdekek mentén.

A rendszerhasználati díjak közül különösen két tétel képvisel nagy súlyt, a forgalmi díj és a hálózaton bekövetkező veszteség díja. Előbbi az összes díjra vetítve 23 %, utóbbi 11 %. A forgalmi díj nagyon magas, ugyanez a gázszolgáltatóknál 7,5 % körül van. A veszteség az elektromos hálózat sajátosságaiból adódik, úgy nem lehet két pont között továbbítani az áramot, hogy annak egy része ne vesszen el. Ez eddig rendben van, de a Műszaki Egyetem szakembereinek elemzése alapján a hálózati veszteség még nálunk – a rendkívül rossz adottságokkal rendelkező hálózati rendszerben, ahol nagy távolságokra kell szállítani az elektromos energiát – is csak 8-9 % körül lenne indokolt, átgondoltabban építkező, tervező országokban pedig 5-6 % nagyságrendjében van.

És akkor a díjból majd 7 % súlyt kitevő rendszerirányító (MVM) költségeiről még nem is beszéltünk.