Az a 8% nagyon optimista...

@nyelv-ész: Jelen pénzügyi környezetben valóban optimista, csak azért számoltam ennyivel, mert a biztosítók ajánlata erre vonatkozott és így lehet korrektül összehasonlítani a befektetéseket. De ez is éppen a biztosítások gyengeségét mutatja, mert gondold csak el, ha 2-3 % hozammal számolnának 3-6 % TKM mellett azonnal kijönne, hogy még a befektetett pénzed sem kapod vissza a lejáratkor.

Én is azt mondanám, a 8% az ERŐSEN túlzó. Már-már kvesztoros...
Ráadásul a nyeszt NEKED kell karbantartanod, figyelned, ide-oda rakosgatni. Ha "bennfelejted" egy szar alapba, bukhatsz mindent.
Egyébiránt a net meg a blogger témák is tele vannak a "mekkorafaszák" az Önkéntes Kasszák, meg a fidesz lenyúlta, pedig! Erre te ideírod hogy szar az egész?
Na mindegy. Majd felhomályosítasz mit tudok rosszul...

@bng: Cserébe van biztosítási szolgáltatás is a biztosításban, ami a többi befektetésben nincs meg. Az meg már tényleg szubjektív, hogy mennyire éri meg.

hidfo.ru 2015.12.03. 16:25 Világpolitika
Szakadás a NATO-ban: Görögország nem a fősodor véleményét képviseli

Görögország honvédelmi minisztere, Panosz Kammenosz egy televíziós interjú során kifejtette Görögország hivatalos álláspontját az orosz-török vadászrepülőgép-incidens ügyében. Mint kiderült, nem a NATO hivatalos állásfoglalását képviselik.

Kammenosz kijelentette, hogy “a támadás szír légtérben történt. Ehhez kétség nem férhet. A török fél ezt jól tudja, különben Ankara hivatalosan is a NATO 5. cikkely (amely a kollektív védelem doktrínájának alkalmazásáról rendelkezik) életbe léptetését és a szövetség hivatalos katonai segítségét kérné”. Az eset minden kétséget kizáróan egy másik állam területén elkövetett katonai akció volt – de még lényegesebb a pilóta meggyilkolásának ténye, akit a Szürke Farkasok török extrémista csoport tagjai lőttek le. Arra a kérdésre, hogy Görögország mint NATO tagország kinek az oldalára kellene álljon, Kammenosz azt válaszolta, hogy: “az igazság oldalára. Ha Oroszország sértette volna meg a török légteret, akkor Ankarát támogatnánk.”

Az esetre vonatkozóan az orosz védelmi minisztérium részéről Viktor Bondarev, a légierő vezérkari főnöke ismertette az összefoglaló jelentést november 29.-én. A jelentés szerint az incidens zónájában végrehajtandó műveletről az amerikai felet az orosz haderő illetékes kapcsolattartó apparátusa 12 órával a művelet megindítása előtt tájékoztatta, és valamennyi, a közös katonai légtérhasználatról aláírt memorandum által szabályozott kötelező adatot rendelkezésükre bocsátottak. Ezek az adatok a felszállás időpontja, a repülési magasság, a művelet célterülete és a művelet típusa. A két Szu-24 típusú taktikai vadászbombázó a műveleti tervekkel összhangban 09:40-kor felszállt a Hmeimim légitámaszpontról, és 09:51-től 10:11-ig a műveleti terület fölé manőverezte magát a megadott repülési magasság zónájában, 5650 m és 5800 m között. 10:11-kor a vadászgépekkel közölték a célpontok GPS koordinátáit, és a gépek 10:16-kor végrehajtották az első támadást. A célpontokra való ismételt ráfordulási manőver végrehajtása után az egyik Szu-24 vadászbombázót levegő-levegő típusú rakétatalálat érte egy török felségjelű F-16 vadászgép részéről.

A szír és Kelet-Mediterrán légterületet lefedő megfigyelő radarhálózat összegyűjtött adataiból a valós időben dinamikus célokra koordinált adatfeldolgozási folyamat végén a következő tények nyertek megállapítást:

két török F-16 vadászgép az orosz vadászbombázók által célba vett terület közvetlen közelében tartózkodott 09:08-tól 10:29-ig, 4200 méteres magasságon.
A török gépek 08:40-kor szálltak fel és 11.00-kor szálltak le.
A török gépek indítása és fogadása a Dyarbakir légibázison történt, amely 410 km távolságra található az incidens körzetétől.
A török gépek egy órával az orosz gépek felszállása előtt repültek ki a légibázisról, és mivel egyenest a célzónához repültek, kétségkívül tudomásuk volt az orosz gépek várható megjelenéséről a zóna felett.

A később találatot kapott Szu-24 vadászgép egész repülési ideje alatt több mint 5 km távolságot tartott a szír-török légtér határvonalától Szíria felett. A rakéta elindítását megelőzően a török gépek az orosz géppár repülési útvonalára merőleges irányban haladtak, majd az egyik F-16 ebből az irányból egy 110 fokos forduló manőverrel az orosz gép hátuljába pozicionálta magát. Ennek a kanyarvételi manővernek a teljes ideje 1 perc 40 másodperc volt, melynek során a török vadászgép 2 km mélyen belépett a szíriai légtérbe, és melyből 40 másodpercig tartózkodott ott.

A támadó pozíció felvétele után a török gép a megközelítési sebesség elérése után 5-7 km távolságból levegő-levegő rakétát indított az orosz gépre. A támadás előtt egyik rádiócsatornán keresztül sem történt felszólító figyelmeztetés, így a külön erre célra az október 20.-i jegyzékben is lefektetett koordinációs csatornán sem, és a török fél a nemzetközi szerződések által rögzített eljárási procedúrát sem alkalmazta – elfogás, vizuális figyelmeztetés, fedélzeti gépágyú figyelmeztető jellegű, aztán célra irányított használata, és legvégül a megsemmisítés – annak ellenére, hogy ezeknek a szerződéseknek aláírói között Törökország is szerepel.

Bár az Egyesült Államok NATO-követe, Douglas Lute november 30.-i nyilatkozata szerint “az orosz gép behatolt a török légtérbe és ott került lelövésre sorozatos figyelmeztetések után, melyre az USA Védelmi Minisztériumának bizonyítékai vannak”, több mint egy héttel az incidens után ezeket az állítólagos bizonyítékokat sem az USA, sem Törökország nem tárta a nyilvánosság elé, míg az Oroszországi Föderáció mindezt az eset után 48 órán belül a maga részéről megtette.
VILÁGHÁBORÚS VESZÉLY OKOZÁSA MIATT, KÖVETELEM TÖRÖKORSZÁG NATO TAGSÁGÁNAK FELFÜGGESZTÉSÉT !!!

@BéLóg: Még egyszer: pusztán azért számoltam 8 % hozammal, mert a biztosítók ajánlatában ez volt, és csak azonos feltételek mellett lehet összehasonlítani. Ha kisebb hozammal számolnánk, még rosszabb lenne a biztosításra nézve. 3-4 % környékén átmenne mínuszba, magyarán azt sem kapnád vissza, amit befizettél. Szerinted egy biztosító esetén ki kezeli, hogy milyen alapban legyen a pénzed? Az Önkéntes kasszák szerintem is rendben vannak, itt kizárólag a nyugdíjbiztosításról írtam.

@IdomitottFoka: Egy olyan biztosítási szolgáltatás, amire senkinek nincs szüksége. Miért a nyugdíjadhoz akarsz életbiztosítást venni? Miért nem veszel direktben? A nyugdíjbiztosítás esetén a mellé adott életbiztosítás csak azért van, hogy biztosításnak lehessen nevezni, és járjon az adókedvezmény. Ez a konstrukció tulajdonképpen a unit linked biztosítások újra feltalálása adókedvezménybe csomagolva.

@BéLóg: Normális esetben nem kell ide-oda pakolgatni sem a NYESZT, sem mást. Majd pont a mezei ügyfél fogja tudni, hogy mikor kell venni meg eladni. Aki nem képzeli magát Gordon Geckonak, az egyszer összerak magának egy portfoliót, és azt csak nagyon indokolt esetben bolygatja meg. Valószínűleg hosszú távon jobban fog járni, mint az önjelölt zsenik.

A 8% nem túlzó, csak nem kell meglepődni, ha -8% lesz belőle. Nem lehetetlen, de nem is garanrálható.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak sokkal alacsonyabb költséghányaddal dolgoznak, normális befizetési öszegek esetén jellemzően 1% alatt van a költség.A nyugdíjbiztosítással nem az a gond, hogy elvileg nem hozhatna jól, hanem hogy gyakorlatilag a hozam jelentős része elmegy a 3-6% költségre. Nagyon nem mindegy, hogy egy bruttó 8% hozamból 7% marad meg nálad, vagy 2%.

@bng: Pontosan. Akinek biztosítás kell, az vegyen külön egy kockázati életbiztosítást, vagy valami normális egészségbiztosítást. A nyugdíjbiztosítás biztosítás része semmit nem ér, csak arra jó, hogy ne tűjön fel, hogy a semmiért vonnak le az ügyféltől egy csomó pénzt.

Itt egy másik cikk, ahol a biztosítást hozza ki jobbra. Nem számoltam utána, de gyanítom, hogy maga felé hajlik a keze:
nyugdijbiztositas.com/nyugdij-elotakarekossagi-szamla-nyesz-vagy-nyugdijbiztositas/

Jelentem: van jobb ajánlat!
Pesszista 8% évente, 19 év alatt
tőke: 100.088 EUR (30.264.000,- Ft - 300 Ft/EUR)
kifizetés: 8.070 EUR/év ( 2.421.000,-Ft)
a tőke megmarad!
Ha valakit érdekel: info@g3.hu

@BéLóg: Nem az önkéntes nyugdíjpénztárakról írt, hanem a biztosítók által kínált, befektetéshez kötött biztosításokról.

@zizou76: Azért jön ki úgy, mert a NYESZ számla esetén nem 8 % hozammal számolt! Modelleztem egy excel táblában, kb. 3 % hozam mellett jönnek ki a NYESZ számlán azok a számok, amit a táblázatban megad. Hogy ez "csúsztatás" vagy tudatlanság, döntse el mindenki maga... Számomra még az is érdekes, hogy szerinte is, csak 15 év után éri meg a biztosítás. Szerinted eladja-e a terméket olyanoknak is, akiknek nincs már ennyi ideje nyugdíjig? A szövegben rengeteg csúsztatás van, pl: ha NYESZ számlán nem kezeled a befektetésed, akkor 0 hozama lesz. Ez szimplán hazugság! Amúgy a biztosító sem kezeli a befektetésed, jellemzően más pénzügyi szolgáltatók befektetési alapjait veszi meg, attól függően, hogy Te mit mondasz neki: kevésbé vagy kockázatvállaló, akkor valamilyen pénzpiaci alapba fektet, ha jobban akkor részvényalapba. Alapváltásokkor pedig maximum tanácsot ad, hogy éppen melyik alap ment jobban az elmúlt időszakban és tedd át a pénzed abba (a Te költségeden). Garanciát ezért nem vállal, a Te kockázatod! Vagy bejön, vagy sem. Az esetek döntő többségében nem.

@Gyurmigyuri: A sima NYESZ számla a 19. év végén 8 % hozam mellett 34,5 millió forint...

@zizou76: Pontosítok: most látom a szövegben, hogy 3 % értékkövetéssel számolt, és onnan jön az a növekedés, ami az én számításaimnál 3 % körüli hozamra jött ki. Magyarán a NYESZ számlát úgy vette, hogy az egész futamidő alatt NINCS HOZAMA! És a biztosítás 15 év után éri utol a hozam nélküli konstrukciót...

A nyugdíjpénztárat kihagytad az összehasonlításból.

@Mr. Waszabi: Igen, mert csak azt akartam bemutatni, hogy a biztosítás még a NYESZ és a TBSZ számlákhoz képest sem éri meg. Az Önkéntes pénztárakkal ennél sokkal jobb konstrukciók, de én nem vagyok senkinek az ügynöke. Pusztán arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy számoljunk mielőtt beleugrunk egy ilyen évtizedekre szóló befektetésbe.

@bng: posztolótól függetlenül: nem tudsz számolni, vegyél vissza az arcodból egy kicsit

@bogel: Konkrétumokkal alátámasztanád, hogy hol hibás a számítás.

NYESZ-t nyilván semmi nem veri meg effektív hozamban, a nyugdíjbiztosítás egyetlen előnye, hogy a kötés időpontjakor érvényes nyugdíjkorhatár érvényes rá.

@IdomitottFoka: miféle "biztosítási szolgáltatás" van a nyugdíjbiztosításban? Mi az a kockázat, amit fedez?

Ha kockázati életbiztosítás, annak ott pont semmi keresnivalója. Aki kockázati életbiztosítást szeretne magának, az kössön olyat. A két termék összekapcsolása csak arra jó, hogy áttekinthetetlenné tegye a költségeket, ami szokványos módja az ügyfél megvezetésének.

A nyugdíjbiztosítás csak akkor "biztosítás", ha járadékot fizet az ügyfél élete végéig. Ebben az esetben lehet kockázatról (ti. az ügyfél előre nem ismert élettartamáról) beszélni, amit a biztosító az ügyfelei között szétterít. Abban semmi hozzáadott érték nincs, hogy az évtizedek alatt összegyűjtött tőkét némi levonással egyben kifizetik. Ezt én is tudom nyújtani. A nyugdíjbiztosítással a biztosító a túlságosan késői halál anyagi kockázatát vállalja át, míg az életbiztosítással a túlságosan korai halálét. A nyugdíjbiztosítás ezért pont az ellentéte az életbiztosításnak. Nincs értelme a kettőt kombinálni, és nincs értelme olyan nyugdíj"biztosításnak", amelyik nem fizet élethosszig járadékot.

Szerintem meg van olyan eletbiztositas ami nagyon nagyon megeri!
19.-evben elpatkolsz az orokos meg kap 25,5M-et az olebe!
Na ekkor megerte! :):)

3-6 % közötti TKM. Bravó. Nem értesz hozzá de osztod az észt, mennyire tipikus...

20 évnél 0,77-1,8% közötti TKM-mel lehet nyugdíjbiztosítást kötni, ahol az egyéb alternatívákkal szemben BÁRMIKOR DÍJMENTESEN átalakíthatod a portfóliódat, vagy céldátum alapban gyűjtheted a pénzt.

Nem a világ legnagyobb csodája, de a legtöbb embernek ez bőven megfelelő.

Díjmentes portfolióátalakítás... Lássuk csak, egy adásvétel sima értékpapírszámlán pillanatnyilag 0,5% alatti költséggel jár (tendencia: csökkenő), és csak a kereskedett mennyiségre, nem a teljes vagyonra, és csak ha tényleg van kereskedés. A legtöbb ember nem kereskedik aktívan. Mi is tehát az a hozzáadott érték, amiért megéri a TKM > 0?

Nos, nekem ez elég egyoldalú megközelítésnek tűnik. Van olyan nyugdíjbiztosítás a piacon (én ezt értékesítem), ahol a TKM mutató 0,8 - 1,75%, szinte nincs is benne biztosítás. Akár hányszor ingyenesen válthatsz az alapok között.
8 % - os hozambecsléssel 3 % értékkövetéssel pontosan 40millió Ft-od lesz belőle 19 év múlva.
Azt gondolom, ha valaki ilyen cikket megjelentet, akkor legyen teljes az összehasonlítás, ne azt hangsúlyozza, amit meg akar mutatni, hanem valós és teljes legyen az összkép.
Nem kell 5 évente újra indítgatni, mint a TBSZ-t. S mostani kamatviszonyok mellett ne számoljunk 8% kamattal a TBSZ-nél, míg a hozamok ezt felül is múlhatják, ha jól csinálod... TBSZ-re adóvisszatérítés sincs. Hogy jöhetne ki magasabb összeg?
Belemehetnék az egyéb költségekbe is, amiket a biztosító egyértelműen leír, míg a bankok és befektetési alapok sokféle, az ügyfél számára értelmezhetetlen költséget számolnak fel s fogalma sincs róla, hogy végül mi minden után fizet.
Ha összehasonlítást írsz, légy tárgyilagos!

@Moncsi48: emlékszem, pár évvel ezelőttig az UL-t tukmálták pontosan ezzel a szöveggel.

Köszönöm a kiigazításokat, korrekciókat és magyarázatokat mindenkinek!

@walterwhite: Meg tudod mutatni konkrétan azt a nyugdíjbiztosítási konstrukciót, ahol a TKM 0,77 %? Jogszabályban a felső határát szabályozzák, ami 6,2 %. Még a biztosítási ügynökök is azt mondják, hogy a 3-6 % a tipikus. A NOVUM-ot pl. azzal adják el, hogy náluk 2,9 % is elérhető és ennél nincs jobb a piacon. Én örülök, ha megcáfolod őket.

@Moncsi48: Mutasd be légy szíves azt a konstrukciót, ahol a TKM 0,8 %. Melyik biztosítónál elérhető (eyg link pl.)? Milyen biztosítás az, amiben "nincs biztosítás"? Vezesd le, hogyan jön ki a 40 MFt, mert az még 0 költség esetén sem jön ki! Miért ne számoljunk TBSZ esetén 8 % hozammal? Miben más a nyugdíjbiztosításba történő befektetés, mint a TBSZ esetén elérhető befektetési alapok? Mit jelent az, hogy a "hozamok azt is felülmúlhatják, ha jól csinálod"? Ki csinálja jól és milyen garanciát vállal rá? Tudod, hogy pontosan mit jelent a TKM? Ha összehasonlítasz, akkor légy tárgyilagos...

www.biztositobank.hu/egy-kisember-tortenete-az-nn-biztosito-ing-zrt-vel

@bng: szívesen bemutatnám neked a konstrukciót (valószínűleg ugyanerre utal @waterwhite is), de a részletekhez e komment kevés lenne (www.allianz.hu/hu/lakossagi-biztositasok/eletprogram.html/). A Mabisz oldalán te is megnézheted az Allianz Életprogramjainak TKM mutatóját. Egyébkémt a TKM nem ilyen egyértelmű, ahogy írod, hogy minden évben levonják. Vannak olyan módozatok, ahol így van, vannak olyanok, ahol eleinte többet aztán kevesebbet, s vannak olyanok (mint az Életprogram), hogy az első 12 - 36 hónapban van levonás (módozattól függően), utána nincs, van viszont folyamatos bónusz jóváírás. A TKM ezekkel a módozatoktól függő költségekkel és jóváírásokkal kerül kiszámításra.
Ráadásul eseti díjak esetében nem kell ezekkel a költségekkel számolni, azok tisztán hozamot termelnek s az adójóváírás az eseti díjakra is jár. Vagyis, ha valaki alacsonyabb havi megtakarítást tud vállalni de jönnek be plusz pénzei, maximálisan ki tudja használni az adójóváírást és minimalizálja a költségeket.
TBSZ nagy hátránya, hogy nem tudsz vele folyamatosan takarékoskodni attól függően, hogy van pénzed, csak minden évben egy újabb számlát nyitsz.
A befektetési alapoknál is vannak költségek, méghozzá ott valóban folyamatosan. Kell hozzá, ha banknál kötöd egy értékpapír számla, amelynek van számlavezetési díja (s persze kell hozzá legyen egy bankszámlád is sok esetben, aminek szintén költsége van), ami vagy fix vagy %-os vagy a kettő kombinációja, a fix díj éves szinten a TBSZ-nél 2000 Ft. Van díja az alapkezelésnek s gyakran van sikerdíj is, ami általában a referencia hozam felett elért hozam 20%-a. A komolyabb alapkezelőknél, de a bankoknál is díja van a tranzakcióknak is befizetéskor és megszüntetéskor, és ez vonatkozik az alapok közti "váltásra" is. Ezek előre nem kalkulálható és sokszor az átlagember számára nem ismerhető vagy nem érthető költségek. Ráadásul, ha pénzpiaci és kötvény alapokról beszélünk, akkor nem számolhatsz az általad említett 8% hozammal, mert meg sem közelítik azt mindaddig, míg ilyen alacsony marad a kamatkörnyezet. Nyugdíjbiztosítást általában azok kötnek, akik gondoskodni akarnak, de fogalmuk sincs az értékpapírokról és befektetésekről, nincs egy összegben nagyobb pénzük, hogy forgassák. Az ügynökök között mindig lesznek kalandorok, ahogy vannak a banki tanácsadók és brókerek között is. Ez nem attól függ, hogy biztosítós, alkusz vagy bankos, hanem attól, hogy milyen ember. Hozzám azért ragaszkodnak az ügyfeleim, mert maximálisan megbíznak bennem, hiszen folyamatos segítséget és teljeskörű tájékoztatást kapnak tőlem s ezt tudják. Viszont az általad írt cikkhez hasonló cikkek lehúzzák a korrekten dolgozó tanácsadókat is, s ez háborít fel, mert jelentősen megnehezítik a dolgomat az új ügyfelek szerzésekor. Írj cikket arról is, hogyan veszíthetik el a pénzüket azok, akik hamis ígéretekkel kecsegtető befektetéskezelő cégekhez viszik a pénzüket, meg arról is milyen veszélyei vannak egy esetleges bankcsődnek, meg egy rosszul összeállított portfóliónak amit egy lelkiismeretlen vagy gyakorlatlan banki ügyintéző ad el s annak, ha nem mondják el rendesen a befektetés kockázatait és költségeit.
Én nem rendelkezem 20 éves befektetői múlttal, csak 6. éve csinálom, de akiknek én kezelem a biztosítását, folyamatosan újabb és újabb pénzeket tesznek bele, mert szerintük jól csinálom, 5 éves átlagban közepes kockázattal 10-12% hozamot hozott nekik.
Remélem, megválaszoltam a kérdéseidet.

@Moncsi48: Hát ezt jó volt végigolvasni!
Részemről külön köszönet.

@BéLóg: :))

@bng: kiszamolo.hu/megeri-e-tbsz-szamlat-nyitni/

@Moncsi48: Amiket leírsz az éppen megerősít a véleményemben. Igen a TKM nem minden évben ugyanúgy van levonva technikailag, általában az elején nagyobb mértékben. De a TKM érték pont azt jelenti, hogy az adott időtartamra olyan, mintha évente a megadott értéket vonnák le, éppen ezért lehet vele számolni. A tapasztalatom, hogy ezt az ügynökök vagy nem értik, vagy meg akarnak vezetni azzal, hogy "igazából nem is annyi". De annyi, éppen azért írta elő a felügyeletet ellátó MNB, hogy az ajánlatok összehasonlíthatóak legyenek, ne lehessen tükrözni. A TBSZ számláról amit írsz sima mellébeszélés, nem azt vezeted le, hogy a nyugdíjbiztosítás jobban megéri, hanem bedobsz néhány számot. Azt gondolom bankszámlája mindenkinek van. Így az nem külön költség, de jól hangzik ezt is bedobni. Az értékpapírszámla alapból lehet külön költség ez igaz, de akinek van befektetési jegye, vagy részvénye annak egyébként is van, nekik tehát szintén nem külön költség. Nem tudom más bankoknál hogy van, de ahol nekem van számlám a TBSZ számlának nincs külön díja. De ha lenne is, ennek a 2000 Ft/év díját hasonlítod a nyugdíjbiztosítás több tízezer Ft (az optimális 650 eFt év befizetés mellett 3 %-nál ugye ez több mint 20 eFt) éves díjához? A befektetési alapoknál egyszeri költség van, a nyugdíjbiztosításnál MINDEN ÉVBEN. Óriási különbség! Az utóbbi két hónapban 3 nyugdíjbiztosítást számoltam végig felkészült üzletkötővel: minden esetben az jött ki, hogy nem éri meg a nyugdíjbiztosítás. A NYESZ lényegesen jobb. Szelektíven válaszoltál, mert csak a TBSZ-t húztad le. A TBSZ szerintem sem való nyugdíj célra, csak annyit akartam bemutatni, hogy a nyugdíjbiztosításnál még az is jobb! A TBSZ igazából arra való, hogy ne kelljen kamatadót fizetni egy befektetés után. A pénzpiaci alapokat nem értem miért kavarod be ide, egy TBSZ számlán bármilyen alapot lehet tartani. (A nyugdíjbiztosítás.com oldalon is azzal vakít az üzletkötő, hogy a NYESZ számlán 3 % értéknövekedéssel számol a futamidő alatt, mert szerinte, ha nem kezeli ő, akkor azon egyáltalán nincs hozam, ha viszont nyugdíjbiztosba fektetünk, akkor 8 % hozammal számol: szerinted ez nem ordas hazugság? persze így az jön ki, hogy 15 év után már a nyugdíjbiztosítás a jobb, megjegyzem még ilyen csalással is csak 15 év után...) Megnéztem már én is a MABISZ oldalát és azt látom, hogy igen a nagyságrendileg 100 konstrukcióból van három (mind egy biztosítónál), ahol bizonyos feltételek mellett el lehet érni 0,8 % körüli TKM értéket. De azt ilyenkor miért nem mondod, hogy kizárólag 20 évre, és nagyobb összegű befizetések mellett. Ugyanis ott van, hogy 0,8-1,75 % a TKM, Aki kisebb összeget tud erre szánni, vagy már elmúlt 45 az esélytelen a kisebb TKM értékre. Minden más konstrukció pedig alapból drágább ennél. Nem vonom kétségbe, hogy tisztességesen folytatod a tevékenységed. A cikk arról szól, hogy a nyugdíjbiztosítás egy rossz konstrukció, gyakorlatilag senkinek nem éri meg. Mit jelent az, hogy a hozamok az ügyfeleidnél 5 éves átlagban 10-12 %-os szinten voltak? Te mondod meg nekik, hogy mibe fektessenek be? Úgy írsz, mintha befektetési tanácsadó lennél. Szeretném megérteni, hogy mi a Te szereped a befektetésben. Nem láttam még olyan biztosítási ügynököt, akinek a tudása, hozzáértése, azon túl terjedt volna, hogy hozzon egy grafikont, amin az elmúlt néhány év legnagyobb hozamokat elért befektetési alapjait mutatja be. Ezt a gazdasági oldalakról bárki percek alatt le tudja szedni. A Az elmúlt 6-7 évben, ha valaki részvény vagy különösen 2015 előtt kötvény alapba fektetett, akkor nagyjából hozta azt a hozamot, amit írtál, akkor is ha nem váltogatott évente. Viszont nem lesz ez mindig így, és a 6 év óta, amióta csinálod, láthatóan még nem égetted meg magad. Tedd meg a kedvemért, hogy a posztban bemutatott eseteket végigszámolod NYESZ, TBSZ, és nyugdíjbiztosítás esetén. AZ Allianz-os biztosításod mire jön ki ezekkel a feltételekkel (19 év, 8 % hozam)? Tud-e 35 milliót mint egy sima NYESZ ugyanezen feltételekkel?

@Moncsi48: Ha már a kiszámoló blogról hozol példát:
kiszamolo.hu/tag/nyesz-szamla-vagy-nyugdijbiztositas/
Részletesen bemutatva, hogy a NYESZ durván veri a nyugdíjbiztosítást. Erről mit gondolsz?

@bng: az a cikk, amit belinkeltél, konkrétan nem szól semmiről,csak arról, hogy vannak már a NYESZ és az ÖP mellett nyugdíjbiztosítások is. De ha tovább lépdelsz a linkeken, eljutsz a következőig:
kiszamolo.hu/egy-unit-linked-biztositas-korrekt-arazassal-allianz-eletprogram/
olvasd el !!!
azt gondolom, hogy te különösebb tanulmányok és értékesítői tapasztalat nélkül írsz véleményt, s ez nem korrekt

@bng: néhány idézet a cikkből, ezt miért nem olvastad?
"Az egyébként szokásos 5%-os “átváltási költség” ennél a termékcsaládnál 0%, vagyis a befizetett évi mondjuk 500 ezer forintunkból nem vonnak le 25 ezer forintot sem, mint máshol."
"Az alapkezelői díj a unit linked biztosításoknál szokásos 1,75%-2% helyett mindössze 1,19%, ez még a legtöbb magyar befektetési alap TER mutatójánál (Total Expense Ratio -költségmutató) is kisebb. Ennél kisebb alapkezelői díjjal részvényalapba nem nagyon tudunk befektetni idehaza."
"Az Allianz Életprogram ebben is eltérő, ugyanis tudtommal egyedüliként a piacon, a magyar kötvényalapuk kamatával évente növelik az elvont összeget.

Már ezért is érdemes fejet hajtani a termék korrektsége előtt."

a többit olvasd el...

@Moncsi48: De bizony amit belinkeltem arról szól: segítek, balra lent ott van az olvasd tovább gomb... A cikk lényege, hogy a NYESZ tönkre veri a nyugdíjbiztosításokat. Olvasd el bátran, és cáfold a számításokat tényekkel alátámasztva (ha már többször hivatkoztál erre a blogra)! Miért gondolod, hogy "különösebb tanulmányok nélkül" írtam véleményt? Érdekes módon ezt a "beszólást" taníthatják az ügynököknek, mert amikor már nincsenek érveik, akkor ezzel szoktak jönni. Vélhetően a néhány hetes biztosítási gyorstalpalón szerzett tudás előnyt jelenthet a közgazdasági diplomával szemben... Képzeld el mérnöki és gazdasági diplomám is van, az üzletkötők ezzel szemben jellemzően középfokú gazdasági képzettséggel sem rendelkeznek. Ne haragudj, de a válaszaidból érezhetően te sem. De nem is a papírok a lényegesek: közel 20 év nagyobb cégeknél eltöltött felső vezetői tapasztalat során megtanultam, hogy gazdasági döntések előtt számolni kell, és nem feltételezésekre alapozni. És újból kitértél a konkrétumok elől: megint nem sikerült megadnod, hogy a cikkben számolt feltételek (19 év, 8 % hozam) mellett a te "favorit" biztosításod mit tud. Ott van a biztosítós számítógéped, írd be az adatokat kidobja az eredményt gyorsan. Csak nem az a probléma, hogy kisebb szám jött ki mint a NYESZ esetén?

@Moncsi48: Miért igazolja a nyugdíjbiztosítások megfelelőségét az, hogy a MABISZ oldalán található nagyságrendileg 100 nyugdíjbiztosítás ajánlat közül létezik EGY aminek a TKM értéke 1,19 %? Én ezt úgy értelmezem, hogy 100-ból egy van, ami csak kicsivel rosszabb egy sima NYESZ számlánál! Mert ha veszed a fáradtságot és elolvasod az általad hivatkozott blogot, ott a szerző a számításoknál NYESZ esetén évi 1 % értékkel számol. Ezt a leges-leges legjobb biztosítás közelíti meg! De igazából a NYESZ esetén még évi 1 % sincs, mert ott csak egyszer kell fizetni egy alapba történő befektetéskor, nem évente. Úgy látom, hogy éppen ezt nem akarod megérteni, hogy az egyszeri 1-1,5 % költség és az évente 1-6 % költség között nagyon nagy a különbség.

@bng: Tévedsz, gazdasági diplomám és mérlegképes könyvelői valamint felsőfokú kereskedelmi végzettségem van. Ezek a diplomák azonban önmagukban nem adják a befektetői és pénzügyi tudást, s immár világos, hogy velem ellentétben te nem ezen a területen dolgozol. Abban teljesen igazad van, hogy a nagyobb döntések előtt számolni kell, de a befektetések hozamai esetén te sem tudsz mást tenni, mint kiindulni a múltbéli hozamokból, hozzá kapcsolni a jelenlegi gazdasági és politikai környezet eseményeit, majd feltételezések alapján dönteni. Mint tudjuk, a múltbéli hozam nem garancia a jövőbenire, hiszen a ma egy felelőtlen bejelentés, egy félreértelmezett nyilatkozat, a piacirányítók egyéni aktuális érdekei egy pillanat alatt felboríthatják az értékpapír piacot.
Nem tértem ki a konkrétumok elől, csak nem látom értelmét a további vitának, mert nem vagy hajlandó azt az egyszerű tényt elfogadni, hogy van ilyen és van olyan. Van ami jó s van ami nem. Vannak akiknek fogalmuk sincs a befektetésekről s az ügynök becsületén múlik, hogy az illető számára legmegfelelőbbet ajánlja-e vagy sem. Mindegy, hogy bankos, bróker, alkusz vagy biztosítós. Van korrekt és lelkiismeretes s van, aki nem az. Van korrekt és lelkiismeretes cégvezető s van aki tönkrevágja a céget. Te melyik voltál? Érted? Ne általánosíts és járass le egy egész szakmát csak azért, mert voltak rossz tapasztalataid, én sem teszem ugyanezt. Ennyi volt a lényeg...

@bng: A MABISZ oldalán pontosan 61 nyugdíjbiztosítás van, az általam belinkelt cikkben pedig az 1,19% nem TKM, hanem alapkezelési díj. Szerintem a 0,77% TKM jobb, mint az 1%.
Az évenként indított újabb NYESZ esetében szóba sem jöhet a kamatos kamat, míg a hozamoknál ezzel lehet számolni.
Ráadásul a nyugdíjbiztosításhoz hasonló rendszeres megtakarításhoz évente újabb NYESZ számlát kell nyitni, ami igenis évente jelent 1-1,5% költséget.
Én elolvastam a hivatkozott blogot, de te nem vagy egy kissé felületes?

@Moncsi48: Van egy fix ideád: hogy a biztosítós múlt és a gazdasági tudás között összefüggés van. Ezt én nem így gondolom. Mutasd meg azt a részt az írásomban, ahol azt állítom, hogy nincs lelkiismeretes biztosítós! Magam is azt gondolom, hogy a biztosításoknak helye van, pl. a vagyoni jellegűeknek. De teljesen idegenek a befektetések terén. Ennyi. A mondataiddal rendre önmagad cáfolod: azt írod tudjuk, hogy a múlt nem garancia a jövőre, aztán mégis azzal adjátok el a befektetési biztosításokat, hogy a múltban milyen hozamuk volt. Tedd a szívedre a kezed: mutattad egyszer is bármelyik ügyfelednek, hogy ezeken a befektetéseken mennyit lehetett bukni? Minden szavad a biztosítós gyorstalpaló oktatáson tanított panel, egyetlen önálló gondolat nélkül. Te nem rosszhiszemű vagy, hanem végtelenül naiv. És gazdasági diplomával sem megy a számolás... Természetes, hogy nem számolsz konkrétumokkal, mert nem jönne ki a matek! Ez részedről valamiféle hit, mert még a számoknak sem tudsz hinni.

@Moncsi48: Nehéz úgy vitatkozni valakivel, aki az elemi számokat sem ismeri! A cikkben végig vezetett számítás szerint, ahol NYESZ 22 millió, nyugdíjbiztosítás 14 millió a futamidő végén, azt állítod, hogy a 14 több mint a 21! ez valami újfajta biztosítós matek? Mutasd be, hol nem megfelelő a számítás! Ja, azt nem tuduod, bocs! Felületeske, mondta a bagoly...

@bng: Melyik a több? Nos az 500e éves befizetés 8% hozammal a költségek levonása után nálunk:
Év Bef.Érték
1 241 960
2 628 277
3 1 170 499
4 1 756 099
5 2 414 562
6 3 131 217
7 3 910 828
8 4 758 539
9 5 679 911
10 6 735 632
11 7 827 197
12 9 012 273
13 10 298 459
14 11 693 962
15 13 293 860
16 14 942 206
17 16 729 212
18 18 666 096
19 20 764 978
20 23 159 758
SZJA visszatérítéssel pedig:
1 341 960
2 836 277
3 1 495 139
4 2 206 710
5 3 001 222
6 3 864 810
7 4 803 108
8 5 822 202
9 6 928 667
10 8 184 289
11 9 491 746
12 10 909 986
13 12 447 988
14 14 115 454
15 16 009 071
16 17 974 635
17 20 104 234
18 22 411 121
19 24 909 604
20 27 735 954
Ennyi. A többi szavad csak vagdalkozás és lehúzás...

@Moncsi48: Végre, írtál konkrét számokat! Most már lehet ezeket tényszerűen vitatni. A NYESZ számlára elvégeztem a pontos számításokat, mert a kiszámoló blog azzal a közelítéssel élt, hogy évi 1 % költséget vett alapul. A számlavezető bankomnál a díjjegyzék szerint a NYESZ számla havi díja 350 Ft + 0,01%, illetve a befektetési alap váltásakor a legdrágább részvény alap váltási költségével számoltam, ami egyszeri 1,5 %. (De pl. a kötvény alapoknál vételnél és eladásnál is 300 Ft.) Így a következő számok jönnek ugyanazon alapra vetítve, amit te is megadtál:
Év.Bef.Érték
527 310
1 096 751
1 711 693
2 375 776
3 092 932
3 867 407
4 703 786
5 607 020
6 582 460
7 635 881
8 773 521
10 002 119
11 328 951
12 761 875
14 309 379
15 980 629
17 785 525
19 734 759
21 839 878
24 113 352
SZJA visszatérítéssel:
627 310
1 304 751
2 036 333
2 826 387
3 679 592
4 601 000
5 596 066
6 670 683
7 831 216
9 084 537
10 438 070
11 899 832
13 478 480
15 183 367
17 024 590
19 013 057
21 160 548
23 479 783
25 984 504
28 689 548
A korrektséghez hozzátartozik, hogy ez akkor igaz, ha nem váltunk alapot közben, de igazából a részvényalapoknak pont az a lényege, hogy hosszabb távon hozzák az átlagosan magasabb hozamot, így váltogatni nem érdemes. Nagyjából 1 millió forinttal jobbra jön ki a NYESZ, mint a te számaid. Ebbe az 1 millióba meg még több alapváltás is belefér, ha valaki azt szeretné. És azt tegyük még hozzá, hogy amit megadtál a legjobb ajánlat, és csak bizonyos feltételek mellett igaz. Az 0,8-1 % TKM csak akkor lehet, ha legalább 20 év a futamidő, magyarán az ügyfél még nincs 45 éves. Illetve ha legalább a példában leírt évi 500 ezer forint befizetést tudja vállalni. Már pedig ezeknek a feltételeknek sokan nem felelnek meg. Nekik ennél nagyobb, akár két-háromszoros költséggel kell számolni. Nem is beszélve a többi biztosító ajánlatáról, amelyeknél egyáltalán nincs 0,8-1 % körüli TKM.
Ennyit a vagdalkozásról!