Az mr1-en hallgattam egy betelefonálós műsort a gázszámlákkal kapcsolatban, és a homáron is találtam egy bejegyzést arról, hogyan csalnak a szolgáltatók a fűtőértékkel. Az összeesküvés elméletektől az egyszerű tájékozatlanságig terjednek a hozzászólások. Az biztos, hogy a számla jóval bonyolultabb olvasmány a Winnetou-nál... Azért vannak olyan részek, amelyek nem okozhatnak gondot, így inkább nézzük azokat, amelyek az említett fórumokon bukkannak fel időről-időre.

korrekciós tényező= pi x Tn / pn x Ti

A gáz térfogata a hőmérséklettel és a nyomással változik, ezért egy vonatkoztatási állapotra át kell számítani, és az ezen körülmények közötti térfogata a számlázás alapja. Az átszámítást - jogszabály szerint - gáztechnikai normál állapotra kell elvégezni: 15 °C = 288 K (Tn), 101,325 kPa (pn). Egy adott időszakra az átlagos hőmérséklet (Ti) és légnyomás (pi) adatokat a meteorológiai szolgálattól veszik a szolgáltatók. Ezzel a korrekciós tényezővel kell megszorozni a mérő által mért térfogatot, és az így kapott érték lesz a gáztechnikai normál köbméter. Tehát ha pl. egy adott időszakban az átlagos napi hőmérséklet 9 °C (282 K) volt, a légnyomás pedig 101,5 kPa, akkor a korrekciós tényező: 101,5 x 288 / 101,325 x 282 = 1,023. Általában ilyesmi érték a számlán szereplő korrekciós tényező, de mint látható függ attól, hogy milyen az időjárás. Minél alacsonyabb a hőmérséklet, annál több molekula van egy m3 gázban, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 15 °C-os napi átlag hőmérséklet alatt a korrekciós tényező nagyobb lesz 1-nél.

Fűtőérték: meghatározás a Magyar Energia Hivatal (MEH) honlapján.

A fűtőértéket a MOL szállítói engedélyes leányvállalata, az FGSZ ZRt. (a magyar földgázrendszer Üzemi és Kereskedelmi Szabályzata alapján, 27. oldalon leírt és ellenőrzött körülmények között) folyamatosan méri és naponta továbbítja az adatokat a gázszolgáltatóknak. A szolgáltatók a számlán ezeket az adatokat tüntetik fel, tehát fűtőértéket egyik sem mér, hozott anyagból dolgoznak. Magyarország területén nem azonos mindenhol a gáz fűtőértéke, már csak azért sem, mert attól is függ, hogy milyen arányban keverik össze a hazai kitermelésű gázt az orosz importtal. Előírás szerint 27,2-42,6 MJ/m3 között kell lennie. Az ország déli részén a fűtőérték valamivel alacsonyabb, mint máshol, de általában 33-34 MJ/m3 körül van.

A gyakran felmerülő kérdés, hogy a szolgáltatók levegővel hígítják gázt, és ezáltal a fűtőérték csökken, ami abban nyilvánul meg, hogy hosszabb idő alatt forr fel a leves. Ez azonban borzasztó veszélyes lenne, mert levegő hozzákeverésével a robbanási koncentráció tartományba (5-15 %) kerülhetnénk. Másrészt a gázok összekeveréséhez műszaki háttér is szükséges, és aki már látott ilyen állomást azt kérem, hogy a hely pontos megjelölésével adja meg itt az adatokat. Ha ez beigazolódik, az a szolgáltató engedélyébe kerül.

Másik gyakori észrevétel, hogy a láng sárgára színeződik, ami alapján szintén a hígítás feltételezhető. Nézzük a kérdést két oldalról, az egyik, hogy mit keverhetnek bele. Ahogy az előzőekben leírtam a levegő elég veszélyes. Szóba jöhet még a nitrogén és a szén-dioxid, más nem nagyon, mert drágábbak a metánnál. De az előbbi kettő esetén is a gázok beszerzése, illetve a szükséges műszaki háttér megteremtése legalább annyibe lenne, mint az eredeti megoldás, arról nem is beszélve, hogy ezek a gázok nem égnek, így sárga színt sem okoznak. A másik lehetőség, hogy azt keressük, mitől lehet a sárgás szín. Ahol nátriumot tartalmazó anyag kerül a lángba, ott a sárga szín minden mást elnyom (akit érdekel próbálja ki, és szórjon egy csipetnyi sót, valahol a tűzbe). A nátrium elég gyakori, az egyszerű porban is megtalálható. Azt viszont senki nem hiheti, hogy bármelyik szolgáltató direkt port kever a gázba! A por komoly problémát jelent, mert eltömítheti a szűrőket, és adott esetben leállásokat okozhat. Legtöbbször a baj tényleg az elhanyagolt gázkészülékekkel van, vagy nem jól van beállítva a levegő mennyisége az égőnél.

A vonatkozó rendeletben a gázdíjak Ft/MJ dimenzióban vannak megadva. Fizetni nem a m3-ért, hanem a felhasznált hőmennyiségért kell. Ez pedig a korrigált térfogat és a fűtőérték szorzata. Tehát ha alacsonyabb a fűtőérték és emiatt több gáz kell a felfűtéshez, attól a szorzat állandó marad.

Részszámla: úgy működik, hogy az előző évi fogyasztást elosztják 11-el, és az így kapott értéket kell fizetni minden hónapban. 10 részszámlát és egy elszámolót kapunk. Ez utóbbi már a ténylegesen leolvasott fogyasztáshoz kapcsolódik, mivel évente egyszer van leolvasás. Fontos tudni róla, hogy a szolgáltató ez alapján csak ajánl egy m3 értéket, de kérhetjük ennek a megváltoztatását.

A mérők pontossága: A gázmérők hitelesítése 10 éves időtartamra szól. A követelmény velük szemben a ± 2 % mérési pontosság. A lejárt hitelesítésű mérő esetén reklamálni kell a szolgáltatónál. Ahol a mérő még hiteles, de kétségünk van a pontosságával szemben, akkor kérni lehet a mérő felülvizsgálatát, független szakértő által. Ennek azonban az a rizikója, hogy amennyiben nem bizonyosodik be a mérő hibája, akkor a költség a vizsgálatot kezdeményezőt terheli.

Milyen nyomáson működik a rendszer? A szolgáltatók 30 mbar nyomást biztosítanak, nyomásszabályzók segítségével ennyire csökkentik a gázkészülékeknél kiadott értéket. Nyilván itt ekkora túlnyomást kell érteni. A nyomásnak viszont tényleg van szerepe az elszámolásnál. Mert nem mindegy, hogy 30 mbar-on vagy csak 25-ön (nagyobb nyomáson ugyanazon körülmények között több molekulát kapunk) jön a gáz.

További megfigyelések: Merkaptánt kevernek a gázhoz - igen, a szagosítás miatt, milliomod részben, ettől nem lesz más a fűtőérték. Vízgőzzel hígítanak - ha van olyan hülye szolgáltató, aki megteszi... Régen mennyivel forróbb volt a radiátor - azóta néhány évet öregedett a fűtési rendszer.