Amikor eldöntöttem azt, hogy vállalom a megmérettetést az önkormányzati választásokon, átgondoltam, hogy én, mint egy a város lakói közül, mit várnék el attól az embertől, aki engem a Városházán képvisel. Arra jutottam, hogy a legfontosabb tulajdonságok a hitelesség, és a hozzáértés. Ezek mentén alakulhat ki közöttünk a bizalom, amire szeretnék méltó lenni.

Ennek érdekében először is engedjék meg, hogy bemutatkozzam. Nagy Gábornak hívnak, 41 éves vagyok, egy 3 éves kisfiú apukája. Jövő februárban várjuk a második gyermekünk születését. Szolnokon születtem, itt nőttem fel, minden ehhez a városhoz köt. Büszke vagyok rá, hogy ez a város az otthonom. Sokat köszönhetek Szolnoknak, tulajdonképpen ez az egyik oka annak, hogy szeretnék képviselő lenni, mert így lehetőségem nyílna arra, hogy törlesszek valamit a tartozásomból. A Budapesti Műszaki Egyetemen szereztem vegyészmérnöki diplomát, melyet a Szolnoki Főiskolán egy gazdasági másoddiplomával egészítettem ki. A munkám során dolgoztam a közigazgatásban, kisebb-nagyobb ipari vállalatoknál töltöttem be különböző vezetői pozíciókat. Jelenleg az ország egyik legnagyobb társaságánál dolgozom vezetőként. Ebből adódóan komoly tapasztalatokkal rendelkezem nagy szervezetek irányításában, életének szervezésében. Ezt a tudásomat szeretném a szolnokiak szolgálatába állítani.

A képviselőjelöltek a Szolnok Televízióban a bemutatkozásaik során mind arról beszéltek, hogy megválasztásuk esetén mely utcák burkolatát szeretnék megjavíttatni, hol kívánnak rendbe rakatni egy játszóteret, mely területeken rossz a közbiztonság, és még sorolhatnám. Igen, ezeket mind elmondhatjuk. A problémák felvetésével, a kívánt célok elérésének jogosságával nem is lehet vitatkozni. De vajon alkalmassá tesz-e valakit arra, hogy képviselő legyen, ha tudja, hogy a környéken milyen gondokkal kell megküzdeni? Lehet. Akkor viszont az lesz a képviselőnk, aki a leghangosabb. Ha pedig megígéri, hogy másnaptól kolbászból lesz a kerítés, már nyert ügye is van.

Én is szeretnék kiállni a lakóközösségem, a 8 sz. választókerület érdekeiért, csak ezt, ha a szolnokiak megengedik, hozzáértéssel párosítva. Meg tudják mondani, hogy a jelöltek közül miért nem beszél senki arról, hogy a megfogalmazott célokat hogyan kívánja elérni? Jómagam éppen ahhoz értek, hogy választ adjak a hogyanra. Nap, mint nap ezzel foglalkozom, és folyamatosan felelősséget vállalok a tetteimért. Amennyiben felhatalmaznak arra, hogy képviseljem Önöket az Önkormányzatban, akkor alaposan áttekintem a város működését. Nem a mostanában divatos „csontvázvadász” szerepkörben szeretnék tetszelegni, hanem a működési költségeinket szeretném tisztázni. Nézzük meg, hogy miért kerül annyiba a szemétszállítás, miért nálunk a legdrágább a parkolás, vagy éppen mi indokolja a vizek városában a magas vízdíjat. Hangsúlyozom, azt szeretném tisztázni, hogy mi indokolt, illetve arra adnék javaslatot, hogyan lehetne adott esetben gazdaságosabbá tenni. Erről az egyenes adásban közvetített önkormányzati üléseken számolnék be Önöknek.

Örömmel látom, és valóban tagadhatatlan, hogy „épül a város”. Magam is teljes mellszélességgel támogatok minden olyan kezdeményezését, ami a város javát szolgálja. De vajon ez koncepcionális alapon, előre jól átgondolt módon történik-e? Ebben nem vagyok biztos. Úgy érzem, hogy ezen a téren hiányosságok vannak, sodródunk az árral, azt építünk, amire éppen pályázni lehet. Fontosabbnak tartom, hogy határozzunk meg prioritásokat, és azok megvalósulásán ügyködjünk. Az eddigi városvezetések inkább törekedtek a látványosságra, mint a hasznosságra. A nagy pártok között kialakult egy ígéret licit, ennek a következménye lett a hatalmas adósságállomány. Csak közben azokat a beruházásokat nem látom, amelyek a közlekedési káosz, vagy a munkahelyek számának csökkenése által okozott problémákra adnának megoldást. Majd ha megalapoztuk a város növekedését, akkor juthat a látványra is.

De hogy lássák, nem a levegőbe beszélek, vállalom, hogy miután a város működésével képbe kerültem, onnantól számítva 3 hónapon belül leteszek az Önök asztalára egy koncepciót Szolnok város üzemeltetésével kapcsolatban. Ez éppen a hogyanokra fog választ adni, és a felelősséget is vállalom érte. Ha ezt nem teljesítem, akkor tovább nem is vagyok méltó a képviselőségre.

Még néhány szó arról, hogy milyen elvek mentén képzelem el a képviselői munkát. Úgy gondolom, hogy ez a feladat csak a választók iránti alázattal végezhető, ebbe beletartozik, hogy a választókat tájékoztatom a működésemről, és számon kérhetővé teszem magam. Ezen a blogon folyamatosan nyomon követhetik a tevékenységemet, hozzászólhatnak, véleményezhetik. Ha nem értenek velem egyet, mondják el, válaszolni fogok rá. Mindenért vállalom a felelősséget. Fontosnak tartom, hogy képesnek kell lenni arra, hogy a saját érdekeinket alárendeljük a közösségnek. Egy javaslatot nem fogok elutasítani azért, mert az a „másik oldalról” jött. Ha a várost szolgálja, akkor támogatom. Az utóbbi években a pártok között nagyon elharapózott élből elutasítás óvodás szintű dolog, csak nem jön az óvónéni eldönteni, hogy a piros lapi kié legyen. Részemről az is az alázathoz tartozik, hogy ezt a tevékenységet nem tekintem munkának, ez számomra szolgálat. Ennek alátámasztására kijelentem, hogy megválasztásom esetén rögtön lemondok mindenféle javadalmazásról. Ezt a feladatot ingyen kívánom végezni, a tiszteletdíjamat fordítsák a város adósságainak a törlesztésére. Az sem célom, hogy évekig a Városházán „melegedjek”, ezért képviselőként csak egyetlen ciklust vállalnék. Ennyi elég, hogy példát mutassak, és végre a tamáskodók, a politikát piszkos dolognak tekintők higgyék el végre: lehet ezt másként.

Ha nem személyes ambícióból, akkor hát miért is teszem? Egyszerűen csak azért, mert szeretem Szolnokot!

Most már csak Önökön múlik, hogy eldöntsék: szükségük van-e erre?

A fentiekből azt amit a Szolnok Televízióban 4 perc alatt el tudtam mondani itt nézhetik meg.