AHS kormányzati stratégia

Mi a baj valójában a kormányzati stratégiával? Röviden: hogy nem létezik. Kicsit bővebben: hogy bár elképzeléseknek nincs híján a regnáló hatalom, de azok kivitelezése minden esetben az AHS módszert követi: ahogy sikerül… Így lesz még a jó célokból is ostoba megvalósítás.

Mert mi lenne, ha úgy vezetnénk be az adóváltoztatásokat, hogy előtte alapos elemzéseket végzünk, és pontosan kiszámoljuk a várható hatásait? A magam részéről alapvetően még egyet is értek az egykulcsos adóval, de azért azt át kellett volna gondolni, hogy cirka 500 MrdFt költségvetésből történő kiengedésének most jött-e el az ideje. Mert egyébként azt úgyis vissza kell szedni valahonnan, és no lám, már megy is erre az ötletelés. Nem gondolom, hogy az a helyes, ha a kisebb jövedelműekre egy az egyben hirtelen ráterheljük a problémát. Amikor nagy a baj, a hozzám hasonló módosabbaknak be kell látni, hogy nem ezekben az időkben kell könnyíteni a terheinken. Nem lehet cél tömegeknek még nehezebb sorsba történő taszítása. Fokozatos bevezetés, évekre előre kidolgozott tervekkel, helyesen beállított mértékkel. De még mindig ott tartunk, hogy a magánszócső szerint ez mindenkinek jó. Persze, AHS adó rendszer, aztán majd úgy irányítjuk a rulett kereket, hogy mindig a piros jöjjön ki!

Mert mi lenne, ha az IMF „haza zavarása” helyett leültünk volna velük tárgyalni a hitelezés feltételeiről? Ehelyett magyaros virtusból nem kérünk a piacinál olcsóbb hitelükből. Valamilyen előttem érthetetlen okból sokan azt hiszik, hogy az IMF konkrétan előír bizonyos beavatkozásokat, melyek természetesen kizárólag népnyúzóak lehetnek. Tessék mondani, honnan lehet tudni arról, hogy pl. azt kérték volna, hogy éheztessük ki a nyugdíjasokat? Vagy zárjuk be a kórházainkat? Valójában a hitelt bizonyos célokhoz kötötték, pl. az államháztartás hiánya, és nem konkrét beavatkozásokat fogalmaztak meg. Hogy a kormány a célokat milyen módon éri el, abba sohasem szóltak bele. És egyébként, most nem ezeknek a céloknak a teljesülését tűzte maga elé a kormány? Akkor meg mi a bánatért nem volt jó az olcsóbb hitelük? Vagy ha már annyira nem akartuk igénybe venni a pénzüket, akkor miért nem kötöttünk velük egy készenléti hitel megállapodást, amit aztán nem hívunk le. Ezzel a hátunk mögött megint csak olcsóbban tudnánk a piacról hitelt felvenni. De nekünk aztán ne mondja meg senki, hogy mit kell tenni, mert mi jobban tudjuk! Így mulat egy magyar úr!

Mert mi lenne, ha az államadósságot nem csak papíron csökkentenénk, hanem a valóságban is? Azt ugyanis látni kell, hogy eddig érdemi csökkentés nem történt, egyszerű átcsoportosításokról van szó. Az államosított magánnyugdíjpénztári pénzek egy részéből, és a Nemzeti Bankban található korábban felvett, de fel nem használt hitelekből fizetünk vissza. Az első jogi eljárás alatt van, amit ha az állam elveszít, akkor az adósságcsökkentés szempontjából ott vagyunk, ahol a part szakad. A másik pedig egyszerű átkönyvelés, ahol azért még felmerül az a kérdés is, hogy ha ennyire nem kell a tartalék, akkor miért nem fizették vissza korábban. A legnagyobb baj az, hogy nincsenek átgondolt strukturális reformok, és így ha elfogy a nyugdíjpénztári békekölcsön, illetve kimerülnek a tartalékok, akkor nem lesz mivel fedezni az újratermelődő hiányt. Mert az bizony már csak olyan, ha nem felügyelik, újra fog keletkezni! Az okokat kell orvosolni és ebben az irányban majd másfél év után sem történt semmi. Ez az igazi felelőtlenség!

Mert mi lenne, ha a bajba jutott hitelesek közül nem azoknak nyújtanánk segítséget, akik nem feltétlenül szorulnak rá? Rendszeresen bírálom a bankok gyakorlatát, de amit most a kormány készül tenni szimplán törvénytelenség. Több nyilatkozatban el is ismerték, hogy tisztában vannak ezzel, és majd az állam visszafizeti a bankoknak, ha az Európai Bíróság elmarasztalja érte Magyarországot. Ez viszont már több mint felelőtlenség, ezzel egyszer majd el kell számolni. Amúgy a szokásos rend szerint elfogadott AHS törvény által kínált megoldás a lehető legrosszabb. Ennél még az is jobb lenne, ha nem tesznek semmit. Aki megteheti gyorsan kiszáll a hiteléből egy hasra ütéssel megállapított árfolyamon, aztán utánam az özönvíz. Majd állják a költségeket azok, akiknek nem is volt hitele, meg azok a szerencsétlenek, akiknek tovább romlik a helyzete a hirtelen frank kereslettel együtt járó forintgyengülés miatt. Igen, számon kell kérni a bankokon azt a gyakorlatot, hogy a költségeket minden változáskor mindig teljes mértékben az ügyfelekre hárították. Olyan szabályok kellenek, hogy ezt ne tehessék meg, és tessék ezeket keményen betartani velük. Meggyőződésem, ha a kormány partnernek tekintené őket, és határozottan, de a törvényes kereteken belül tárgyalna velük, akkor nem ott tartanánk, hogy per pillanat látszólag rájuk hárítjuk a költségeket, aztán a bírósági döntést követően egyszer majd leverik rajtunk az egészet. Csak kérdés, alkalmas-e erre a jelenlegi kormányzat?

Amikor az aktuális foci világranglistát megláttam rájöttem a titokra, hogy miért lesz 27 % az ÁFA. Csak nehogy visszacsússzanak a fiúk néhány helyet! Most a 202 eFt megfejtésén dolgozom erősen… Ötletek?

bng szólj hozzá

A bejegyzés trackback címe:

https://emberitisztesseg.blog.hu/api/trackback/id/tr593252153

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.