Tisztességes banki magatartás?

A pénzintézetek ügyfelekkel szembeni magatartása már régóta szúrja a szemem. Az elmúlt 10 évben 5 bankkal volt kapcsolatom, de maradéktalanul egyikkel sem vagyok elégedett. Tisztában vagyok azzal, hogy egy bank nem jóléti intézmény, és nyilván minden ilyen vállalkozásnak az a célja, hogy nyereséget hozzon a tulajdonosainak. Azonban egy üzlet mégis csak az ügyfelekért van, és nem önmagában azért, hogy legyen. Ezt sajnos elfelejtették, pontosabban Magyarországon soha nem is alakult ki egy ilyen szemlélet. Itt még sokak számára mindig úgy működik a rendszer, mintha csak egyetlen - a nagy zöld - bank létezne. Pedig ezek az idők már régen elmúltak!

Meggyőződésem például, hogy az OTP már régen regionális multi lehetne, ha nem Csányi vezetné. Sokan el vannak ájulva tőle, hiszen az ország egyik leggazdagabb embere. És mégis milyen érdeme van azon kívül, hogy jókor volt jó helyen? Úgy vezényelte le a bank privatizálását, hogy neki jó legyen, az irányítás a kezében maradjon. Az is érdekes, hogy senki nem tud mellette megmaradni. Az elmúlt 2 évben, 3 operatív irányítást végző igazgató távozott, utoljára 2 hete Urbán. Nekem a megnyilatkozásai is a rendszerváltáskori TSZ elnökökre hasonlítanak, akik hirtelen nem értették, hogy ha eddig mindenkinek adtak, akkor ezek most miért tagadják.

Ha valakinek kapcsolata van/volt az OTP-vel, akkor tudja, mire gondolok. Tessék megnézni bármilyen pénzintézeti kamatokat, költségeket összehasonlító oldalt a neten, a mi bankunk minden tekintetben a sor végén kullog. A szolgáltatás minőségéről nem is beszélve. Magam is tudnék legalább 5 olyan történetet mondani, amikor megpróbáltak megvezetni. Ez időnként szándékos volt, de néha egyszerűen az ügyintéző tudatlansága. A vezetőkön és az alkalmazottakon is érződik egyfajta gőg, hogy akinek nem tetszik, az menjen máshova. És ami a borzasztó, hogy megtehetik, mert még mindig nagyon alacsony nálunk a pénzügyi tudatosság. Mielőtt bárki elkezdené, hogy a többi multi bank sem jobb, és az OTP legalább magyar, álljunk meg. Igen, ez igaz, de ez nem elegendő indok arra, hogy béka feneke alatti színvonalon működjenek. Igenis, rá kell őket kényszeríteni arra, hogy felismerjék, az ügyfelekből élnek. Ha ez újdonság, akkor jobb, ha lakatot tesznek a fiókok ajtajaira. Nekem  igazából az fáj, hogy ez a bank mélyen a lehetőségei alatt teljesít, mert gyengén menedzselik.

De igazából nem a nagy magyar pénzintézetet szeretném vegzálni, sokkal inkább az ügyfélellenesség, mint a pénzügyi szférában általános jelenség érdekel. Hogyan tehetik ezt meg?

Először is van egy szerencsétlen felügyeleti szervünk, ami nagyjából egy sóhivatal szintjén működik. Egyszer én is írtam nekik egy ügyben, a válasz az volt, hogy "értesítették a pénzintézetet, hogy vizsgálják ki a szóban forgó esetet"! Ez igen, eddig terjed a hivatal hatásköre?! Mégis mire számítanak? Azért fordultam hozzájuk, mert a bankkal nem jutottunk dűlőre. Egy ilyen levél után biztosan megijednek és a vizsgálatot követően nekem adnak igazat... És ezt simán lehet, mert néhány ezer forintért biztosan nem fogok évekig a bíróságra járni. Ezt tudják a bankok is!

Másodszor kialakult Magyarországon egy banki gyakorlat, hogy minden költséget rá lehet hárítani a népre, mert azok annyira tudatlanok, hogy ezt be is nyelik, sőt igazából észre sem veszik, akkor meg miért ne tehetnénk. Hányan értik meg a havi számlaértesítőjüket? Szerintem az emberek fele sem. De ezzel még talán optimista is vagyok. Hányan értik a hitelfelvételkor a szerződés feltételeit? Egyszámjegyűnél több százalékot nem becsülnék. A szerződést teljes egészében pedig  úgy gondolom, hogy sem a banki alkalmazottak, sem a közjegyző nem érti, nemhogy az ügyfél.

Mostanában kezd kibújni a szög a zsákból. Egy egyébként rosszul előkészített törvényjavaslat a bankok megrendszabályozására azért arra jó volt, hogy rámutasson a kirívó visszásságokra. Néha már sajnálom Felcsuti Pétert a Bankszövetség elnökét, mert oda kell állnia, védeni a mundér becsületét, amikor az eddig is sejtett hazugságaikról kiderült, hogy valóban azok. Nem vagyok egy ideges típus, de néha szívesen leöntöttem volna egy vödör hideg vízzel, mert azért a pofátlanságnak is van határa.

Következzen néhány példa a direkt ügyfélellenes magatartás szemléltetésére - kedves bankos marketinges szakemberek, ezeket tessék megmagyarázni, mert biztosan nem ezt tanították az iskolában:

Nem szólnak, amikor a szerződés feltételeit módosítják. Ez naponta megtörténik, anélkül, hogy észrevennénk. Teljesen általános eljárás ugyanazért a szolgáltatásért, valamilyen címen újabb költséget felszámítani. Ezzel az ember akkor szembesül, amikor megkapja erről az elszámolást. Szerintem egy szerződést csak úgy lehet módosítani, ha erről a másik felet tájékoztatjuk. Na, ezt a tisztelt pénzintézetek tudatosan úgy teszik meg, hogy arra hivatkoznak: a bankfiókban kifüggesztették az értesítést. OK! Én meg a kamrában ragasztottam ki egy cetlit arról, hogy részemről hogyan szeretném a szerződésünket megváltoztatni. Mennyire életszerű, hogy mindenki folyamatosan bejár azért, hogy ezeket a módosításokat nyomonkövesse? Akkor fogadnám el a dolgot, ha a havi értesítőben kiemelt módon tájékoztatnának, hogy X nap múlva így módosulnak a feltételek. Csak hát akkor biztosan lennének, akik átgondolnák, hogy kell-e ez nekik, és esetleg felmondják a bankkal a kapcsolatukat.

Nem adnak semmilyen indoklást arról, hogy miért módosítanak a feltételeken. Érdekes módon még egyik pénzintézetnek sem jutott eszébe, hogy talán az ügyfelet is tájékoztatni kellene arról, miért szükséges az emelés. Vajon miért? Az ember ilyenkor nyilván azt feltételezi, hogy azért mert nincsenek elfogadható indokaik. Magyarán sunnyognak! Ez biztosan nem tesz jót a bizalomnak. Pedig szerintem a banki üzlet alapja a bizalom.

Az új előírások miatt, most már közölniük kell az indokokat. Így viszont bejött egy újabb tényező, ami csak tovább rombolja az eddig sem fényes renomét. A következő okok miatt emelték meg elismerten, és hárították át ezzel az ügyfelekre a költségeket: drága reklámkampány, a dolgozók bérköltségeinek megemelkedése, hiteleiket nem fizető ügyfeleken elszenvedett veszteségek fedezése. Magyarán minden kockázatot ránk tolnak. A legalattomosabb talán az, hogy még a rossz működésükért sem akarnak felelősséget vállalni. Mert itt erről van szó!

Az előzőekkel összefügg, de mégis megérdemel egy külön bejegyzést: amikor a gazdasági hatások negatívan befolyásolják a feltételeket, akkor azt azonnal az ügyfelekre hárítják, amikor viszont fordul a szél, akkor azt nem érvényesítik, hanem lenyelik a hasznát. Lásd: hitelszerződéseknél az euro árfolyam változásai.

A tudatos félrevezetés szerencsére egyre nehezebben kivitelezhető, mert emiatt egyre nagyobb értékű bírságokat szabtak ki. Ide tartoznak az olyan reklámok, amelyek nem fedik a valóságot. Az egyik legismertebb talán amikor a Citibank a tőkegaranciával reklámozott befektetésekért semmilyen felelősséget nem vállalt, az ügyfeleiket rábeszélték a Lehman Brothers kötvényeire, amelyek mára annyit érnek, mint a papír, amire nyomták őket. Az igaz, hogy az ügyletben közvetítők voltak, de akkor miért nem hívták fel az ügyfelek figyelmét arra, hogy ők NEM GARANTÁLJÁK egy esetleges csőd esetén a visszafizetést. Ezt az apró tényt biztosan nem véletlenül felejtették el megemlíteni.

Hogy más pénzügyi szervezetek se maradjanak ki, röviden a biztosítókról. A díjak indexálásáról korábban már elkövettem egy rövid esetleírást. De amit ennél még érdekesebbnek tartok, hogy a biztosítóknak kétféle embere van: az egyik amikor meg akarja kötni az üzletet fűt-fát megígér, a másikkal akkor találkozunk, amikor bekövetkezik a baj, és ő rögtön azzal kezdi, hogy ugye tudom, hogy erre a biztosításom nem érvényes. Én már kétszer is belefutottam ebbe. Ezek ugyan bepróbálkozások voltak, és azok is maradtak, de azért roppant barátságtalannak tartom őket. Mi ez, ha nem átverés? A másik problémám a biztosítási ügynökökkel, hogy egy gyorstalpalón betanult szöveget mondanak imamalom szerűen. Mindenképpen valamit akarnak eladni, és nem az érdekli őket, hogy nekem mire van szükségem. Igazából felkészült emberükkel még nem is találkoztam, pedig nagyon szeretnék már egy ilyet látni.

A végére hagytam a kedvencem, a Providentet. Rengeteg sületlenséget olvastam már velük kapcsolatban különböző fórumokon, blogok kommentjei között. A legújabb trükk az, hogy odabiggyesztik a hirdetésbe, hogy az éves kamat pl. 38 %. Ezáltal már nem tűnik uzsorának a tevékenységük. Na, ezért találták ki a THM-et, ugyanis ez mutatja a (majdnem) teljes költségeket. Azt sokan elfelejtik, hogy egy hitel költsége akkor 38 %, ha felveszek 100 Ft-ot és egy év múlva 138 Ft-ot kell visszafizetnem. Ha azonban ennek az összegnek már 1 hét múlva vissza kell adnom egy részét, és ettől kezdve minden héten újabb és újabb részletet, akkor ezek már nem 38 %-al kamatoznak, hanem jóval többel. Az első heti részlet pl. 52-szer annyival, és akkor a kamatos kamat hatásba még nem is mentünk bele. Ezért tessék csak a THM értéket szem előtt tartani!

bng 2 hozzászólás

A bejegyzés trackback címe:

https://emberitisztesseg.blog.hu/api/trackback/id/tr601297433

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Vidéki 2009.09.04. 13:57:13

A konzervatóriumon olvastam egy érdekes cikket, amely azzal foglalkozott, hogy a „hosszú távú önérdek” konvergál a „tisztességes magatartás” fogalmához.

Saját tapasztalataim és a szerző által ismertetett tények is azt mutatják, hogy a bankok ma Magyarországon nem ezen a talajon állnak.

Már Mária Terézia is felismerte, hogy, ha a birkát nyírni akarják, etetni is kell.

(Abban az időben a gyapjútermelés jövedelmezőbbnek számított, mintha a birkát a mészárszékre küldik).

Nagyon egyetértek a szerző megállapításaival:

1. „Először is van egy szerencsétlen felügyeleti szervünk, ami nagyjából egy sóhivatal szintjén működik.”

2. „Kialakult Magyarországon egy banki gyakorlat, hogy minden költséget rá lehet hárítani a népre.”

3. „Néha már sajnálom Felcsuti Pétert a Bankszövetség elnökét, mert oda kell állnia, védeni a mundér becsületét, amikor az eddig is sejtett hazugságaikról kiderült, hogy valóban azok.”

4. „A következő okok miatt emelték meg elismerten, és hárították át ezzel az ügyfelekre a költségeket: drága reklámkampány, a dolgozók bérköltségeinek megemelkedése, hiteleiket nem fizető ügyfeleken elszenvedett veszteségek fedezése. Magyarán minden kockázatot ránk tolnak. A legalattomosabb talán az, hogy még a rossz működésükért sem akarnak felelősséget vállalni.”

Alattomos jogászi trükkjük: Ha bankok egyenlőtlen szerződéseket kötnek, az ügyfelek a hibásak, mert nem olvasták végig (és nem voltak képesek értelmezni) a kilométerhosszú, rengeteg apró betűs lábjegyzettel ellátott, jogásznyelven megfogalmazott szerződéseket, ahol a nagy ködösítésben elrejtve volt a lényeg: minden jog a bankot illeti meg, ha fát vágnak az ügyfél hátán, akkor is csak a banknak lehet igaza.

hitelkarosultak · http://hitelkarosultak.blog.hu/ 2009.11.24. 08:46:34

Üdv, úgy látom, nagyon egy rugóra jár az agyunk. :)