Tettek és következmények

Egy ismerősömmel beszélgettünk hétköznapi dolgokról, amikor a fizetésekre és az abból történő megélhetésre terelődött a szó. Az ő alapkoncepciója az, hogy amíg nem kap az ember 600 ezres fizetést, addig megengedhető, hogy visszaéljen a szociális juttatásokkal, illetve hogy bármilyen formában megkárosítsa a munkáltatóját. Magyarán betyáros virtus szétlopni a céget, valamint táppénzre menni indokolatlanul. Ami legjobban dűhít, hogy ráadásul süt róla a meggyőződés, hogy aki nem így tesz, az szerencsétlen, és vessen magára, ha ennyire mulya.

A kérdésemre, hogy ő mit tesz azért, hogy az általa kívánatosnak tartott mértékű legyen a fizetése, nem igazán tudott válaszolni. A szokásos "tőlem független dolgok akadályoznak" szöveggel jött, kiegészítve azzal a meggyőződéssel, hogy neki az államtól jár a juttatás. Annyi embertől hallom ezt, pedig meg kellene érteni végre, hogy minden döntésünknek van következménye, akkor is ha nem igazán szeretjük ezt tudomásul venni. Mindenki felelős a saját életéért!

Ha valaki csak melegedni jár az iskolába és nem szerez használható tudást, persze hogy nem kap jólfizető munkát. Ha céltalanul egyik napról a másikra él, persze hogy soha semmit nem fog elérni. Ha a saját életéért sem vállal felelősséget, nem hogy mások irányításáért, akkor miért gondolja, hogy ő megérdemelné a 600 ezres jövedelmet?! Azt fogja kapni, amennyit a teljesítménye ér! Feltette-e magának valaha is azt a kérdést, hogy: tudok én olyan értékeket felmutatni, amiért megadják ezt a fizetést? Ugyan így, ha valaki egész életében feketén dolgozik, miért csodálkozik, ha nem lesz nyugdíja és nem kap egészségügyi ellátást? A korábbi döntéseinknek következménye a jelenlegi életünk.

Kifogásokat keresni és másokat okolni nagyon könnyű, de mit teszünk azért, hogy jól keressünk. A nagy többség gyakorlatilag semmit, pontosabban csak panaszkodik. A valóban hátrányos helyzetűek, a fogyatékosok akiket kötelességünk segíteni, erre van a szociális háló. De amikor az eltartottak többen lesznek, mint a keresők, akkor a rendszer torz. Ha tetszik, ha nem, ki kell szórni a potyautasokat.

Ha nincs magas jövedelmünk, milyen oka lehet, ami nem tőlünk függ?

 

bng 4 hozzászólás

A bejegyzés trackback címe:

https://emberitisztesseg.blog.hu/api/trackback/id/tr881082936

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

prometheus_X 2009.04.26. 10:15:18

Ennél szerintem sokkal árnyaltabb ez a kép. A probléma eredője szerintem pont az, hogy nem egyértelmű, ki tehet a minden sumákolást kiváltó ősokról. Egy kulimász az egész. Ha belegondolsz, a probléma alapja, hogy a vezetőink európai mércével mérve a legkorruptabbak közé tartoznak, a korrupció pedig eleve elképesztően ocsmányul torzítja a versenyt, a piacokat, és hasítja szét a morált. Az érme másik oldalán ott van a birka nép, aki szemet huny efölött. Tyúk vagy tojás probléma ez, így nem is lehet kérdés, hogy ki tehet arról, kinek milyen a saját sorsa. A helyénvaló kérdés inkább az lenne szerintem, ki mit tehet azért, hogy mindez _jelentősen_ megváltozzon.
Felnőtt több generáció, akik tologatják jobbra-balra a felelősséget, de másra nem nagyon képesek. Így ezeknek az embereknek hiába fáj hogy kik vezetik az országot, mert amíg valaki helyette is felelős, addig tulajdonképp bárki megfelel erre. Ki kell halnia egy-két nemzedéknek itt ahhoz, hogy valami tisztességes ország legyen ebből a mai trágyadombból.

bng · http://emberitisztesseg.blog.hu/ 2009.04.26. 14:01:14

prometheus:
Jól látod! Ennek az írásnak is az a célja, hogy felrázza az embereket: a felelősség tologatása nem működik. Tessék elgondolkozni azon, hogy miért vagyok olyan helyzetben, amilyenben, és mit tehetek azért, hogy ez megváltozzon. Aki eljut oda, hogy ezt átgondolja, már jóval előbb jár a többieknél.

Pepe83 (törölt) 2009.04.26. 21:53:55

Teljesen egyetértek az írással.

Tényleg borzalmas, hogy az emberek többsége úgy gondolja, hogy neki minden jár. Az állam egy kifogyhatatlan kassza, amiből osztogatni KELL, oda betenni csak mellékes.

Alapvetően mindenkinek magának kell megalapoznia a jövőjét. Kezdetben tanulással, majd később kockázatvállalással és persze a szerencse is közrejátszik.

Mindenki meg tudja indokolni, hogy neki miért nem sikerült az élete és általában még véletlenül sem saját maga a hibás.

d.z. · http://masikmagyarorszag.blog.hu 2009.04.27. 09:18:01

Sosem lesz vége a szocializmusnak.