A vagyon eredete

A napokban kellett leadniuk a vagyonnyilatkozataikat a képviselőinknek. Viszonylag széles azoknak a köre, akik ezt valamilyen rendszerességgel kötelesek megtenni. Ennek megfelelően, az elmúlt néhány évben több tízezres nagyságrendben készültek ilyen bevallások. Vajon mennyi vagyonosodási vizsgálatot indított ezek alapján az APEH? Konkrétan 7-et! És ezek közül sehol sem találtak problémát. Kijelenthetjük tehát, hogy minden politikusunk, önkormányzati képviselőnk, magasabb pozíciót betöltő hivatalnokunk és az állami cégek vezetői mind tisztességes úton szerezték a vagyonukat... Megmondom őszintén személy szerint én nagyon örülök, hogy ez bizonyosságot nyert, mert ennek a blognak kimondott célja a tisztesség népszerűsítése!

Minden évben készülnek listák a leggazdagabb magyarokról, bemutatva kinek mennyivel gyarapodott a vagyona az elmúlt esztendőben. Azt tartja a mondás, hogy az első millió megszerzése a legnehezebb, aminek a hátterét nem illik firtatni. Maguk az érintettek azt mondják, hogy szorgalom, kitartás és szerencse szükségeltetik a meggazdagodáshoz. Meg néha talán más is, jókor lenni, jó helyen. Az tagadhatatlan, hogy mindegyiküket jellemzi az erős akarat, annak pontos ismerete, hogy hova szeretnének eljutni, és a komoly vezetői képességek. De mégis, kevés kivétellel a rendszerváltás utáni privatizációkra épülnek ezek a vagyonok. Nyilván mindenki kihasználta a lehetőségeket, tegyük a szívünkre a kezünket: ki ne tette volna? Az alábbiakban a 10 leggazdagabb magyar vagyonának eredetéről olvasható egy - szükségszerűen szubjektív, de korabeli újságcikkeken alapuló - összeállítás.

1. Demján Sándor - Még a szocialista időkben a Skála Áruházak létrehozásával alapozta meg a vagyonát. A rendszerváltás az MHB elnöki székében találta. 89-ben a HVG-nek nyilatkozott arról, hogy "nem a Hitelbank vette meg a Tungsramot, mi csupán közvetítői szerepet láttunk el. Nem szándékozunk eladni a legnagyobb konkurensnek." Ehhez képest 6 hónap múlva a cég már a General Electric tulajdona, a közvetítők pedig 40 millió dollárt nyertek az üzleten.

2. Csányi Sándor - PM tisztviselői állása mellett árszakértőként tesz szert az anyagi függetlenségre. Rendszerváltáskor ő is az MHB munkatársa. 92-től az akkor 30-as évei végén járó, az államigazgatásból a bankszférába átigazoló, még kevéssé ismert, de kiterjedt kapcsolatokkal rendelkező fiatalember az OTP első embere, akinek az irányítása alatt kerül sor a bank privatizációjára. Közben a MOL igazgatósági tagja, egy darabig a MATÁV-nál is. A törvény előírása szerint tőzsdei értékpapírok kereskedésével foglalkozó befektetési vállalkozások vezető tisztségviselője nem tölthet be tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető tisztséget. Az OTP-nél ezt elegánsan megoldották: módosították az szmsz-t, formálisan az elnök-vezérigazgató semmiféle jogkörrel nem bír a befektetési szolgáltatási terület fölött.

3. Várszegi Gábor - Az elsők között volt, akik tőzsdére vitt nagyvállalatot tudtak felépíteni. 91-ben 3,7 MrdFt értékben, 270 Ft-os árfolyamon jegyeztek le befektetők Fotex részvényeket. Ebből finanszírozták többek között az Ofotért, és a Domus megvásárlását. 94-ben újabb kibocsátást hajtottak végre 507 Ft-os áron, 70 millió dollár értékben. A befolyt pénz nagyrészét a Keravill felvásárlására költötték, amit Várszegi Blackburn International nevű cégétől vettek meg, az eladó szempontjából jelentős nyereséggel... Az adásvétel csípni kezdte a befektetők szemét, és a bizalomvesztés hatására a részvény árfolyama 95 végére 86 Ft-ra csökkent. Várszegi ekkor felvásárlással 50 % fölé emelte a részesedését a cégben. Tudta mit csinál, hiszen ekkor már építette a cég ingatlan portfolióját.

4. Leisztinger Tamás - A kárpótlási jegyekből építette fel az üzletét. A kisbefektetők jegyeit HB Westminster részvényre cserélte. Az így szerzett papírokat cégek, állami résztulajdonok megvásárlására fordították. Az 1,6 MrdFt tőkéjű cég irányítását 0,02 % szavazatelsőbbségi részvénnyel biztosították. A kis részvényesek névértéken beszámított csomagjait piaci árfolyamra értékelték le, így befektetéseik rögtön töredékére csökkentek. Saját papírjai csendes és gyors cseréjéhez kihasználta jól működő, direkt erre a célra kialakított bróker kapcsolatait, így a kis befektetők nem is értesültek arról, hogy a papírjaikat záros határidőig be kellett volna cserélniük. Így lett először Arago, majd Domestore, mostanában pedig Forrás a cég neve. Az eredeti tulajdonosok papírjai már semmit sem érnek. Leisztinger pedig tulajdonképpen befektetés nélkül rendelkezik milliárdos értékek felett.

5. Széles Gábor - 36 éves koráig a Geofizikai Kutató Intézetben dolgozott, 81-ben hozta létre a Műszertechnikát, tulajdonképpen megélhetési kényszerből vágott bele a vállalkozásba. 91-ben a Videotont privatizálta 5 MrdFt banki hitelből, melynek fedezetéül a Műszertechnika szolgált.

6. Bige László - A nagyváradi születésű vállalkozó 84 óta él Magyarországon. Eleinte fától a betonig mindennel kereskedett, majd a vegyipari termékekre szakosodott. 97-ben OTP hitelből (miért érdemes vadászni?) és 40 %-ban kárpótlási jegyek felhasználásával 800 MFt-ért megvásárolta a Tiszamenti Vegyiműveket. A gyár előző évi eredménye meghaladta a 200 milliót... 2002 óta a péti Nitrogénművek is a tulajdonában van. Ez utóbbi több tíz milliárdos hitelére a kormány kezességet vállal...

7. Veres Tibor - 90-ben hozta létre a Wallis-t, a volt szocialista országokkal történő kereskedelem céljából. Aktív befektetési tevékenysége során tulajdont szerez a Vilati Kft.-ben, a Parádi Kristály Manufaktúrában, a Pannon GSM-ben. A Hajdú-BÉT már kevésbé sikertörténet. Egy interjúban legendának minősítette, hogy a jó politikai kapcsolatai révén építette fel birodalmát. Azért sokan vannak, akiknek nem voltak ilyen kötődései a privatizációk során.

8. Wáberer György - A Volán vállalatnál kezdett, majd a Volán Tefu irodavezetője lett. 94-ben a társaival privatizálja a vállalatot. Csak egy ingatlanra pályázott eredetileg, de végül az egészet vették meg. Súlyosan eladósodott céget vett át, ami mára 100 milliárdos árbevételű fuvarozó-logisztikai csoporttá vált.

9. Nagy Elek - A Vegyépszer tulajdonosa, amely Magyarország egyik legnagyobb építővállalata volt, ám a rendszerváltáskor piacai nagyrészét elveszítette. A privazitáció során sok jelentkező ezért nem is volt, végül az Antall-kormány Miniszterelnöki Hivatalának főtanácsosát nevezték ki az igazgatóság élére. Azóta a cég a minden kormányok barátjaként sorra nyeri az állami megbízásokat. Először a FIDESZ kormány versenyeztetés nélküli megbízásait szerezte meg 100 milliárdos értékben autópálya építésre, egy rövid szünetet követően a szocialista kormányok is sorban adják a megrendeléseket.

10. Kovács Gábor - Az MNB-nél kezdte, majd a Citibanknál folytatta. A 91-ben alapított Bankár Holding vállalatfelvásárlásokkal és pénzpiaci spekulációkra szakosodott. Röltex, Kanizsa Sörgyár, Dunabank megszerzését, majd értékesítését vezényelték le sikeresen. A 90-es évek második felében viszont több olyan tranzakcióba vágtak bele, ami meghaladta a társaság erejét. Ilyenek voltak a Bakony Művek és a Sasad megszerzése. A Manager Magazinnak adott interjúban azt mondta, hogy "Azt a kérdést senki nem teheti fel, hogy üzleti etika szempontjából hogyan járt el. Azok, akik a ’90-es években meggazdagodtak az állami vagyon lebontásából, egy joghézagos világban mozogtak, és nyilván máshol húzódtak az emberi-morális határaik, mint a filozófiatanároknak. Nem csinálhatunk úgy, mintha fehér ruhás szűzlányok felvonulása lett volna ez az egész…"

Biztos, hogy Kovács Gábor bon mot-ja a követendő példa?

bng 1 hozzászólás

A bejegyzés trackback címe:

https://emberitisztesseg.blog.hu/api/trackback/id/tr76915893

Trackbackek, pingbackek:

Pingback: Emberi Tisztesség - bng-t miniszterelnöknek! 2009.03.25. 21:58:27

[...]levele az igazgatósághoz5.A vagyon eredeteFriss[...]

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szúrófény 2013.02.09. 14:00:23

„Mindinkább meggyőződöm, hogy az ország helyzete reménytelen, ez az ország nem képes magát megvédeni, mert nincsenek az állam kormányzatában becsületes emberek! (A pápai követ írja Rómának, 1526-ban!)
„…el nem tagadhatjuk, és nem szépíthetjük azt a példátlan önzést, amelynek durva konfliktusaiból áll e korszak úgynevezett politikai története. Keserű arra gondolni, hogy ez ország politikai vezetői méltatlan, alacsony lelkű, legjobb esetben tehetségtelen emberek voltak”
Szekfű Gyula Tomori című tanulmányából. Nincs új a nap alatt!

„A szegény emberből támadott elnyomója a szegényeknek hasonló a pusztító esőhöz, nem hágy kenyeret” (Példabeszédek 18/3 – a szocializmus megerősítette e tapasztalatot!)
„Fejedelmeid megátalkodottak és lopóknak társai, mind szereti az ajándékot, és vesztegetést hajhász” (Ézsaiás próféta 23. - privatizáció)