Gázszámla GY.I.K.

Az mr1-en hallgattam egy betelefonálós műsort a gázszámlákkal kapcsolatban, és a homáron is találtam egy bejegyzést arról, hogyan csalnak a szolgáltatók a fűtőértékkel. Az összeesküvés elméletektől az egyszerű tájékozatlanságig terjednek a hozzászólások. Az biztos, hogy a számla jóval bonyolultabb olvasmány a Winnetou-nál... Azért vannak olyan részek, amelyek nem okozhatnak gondot, így inkább nézzük azokat, amelyek az említett fórumokon bukkannak fel időről-időre.

korrekciós tényező= pi x Tn / pn x Ti

A gáz térfogata a hőmérséklettel és a nyomással változik, ezért egy vonatkoztatási állapotra át kell számítani, és az ezen körülmények közötti térfogata a számlázás alapja. Az átszámítást - jogszabály szerint - gáztechnikai normál állapotra kell elvégezni: 15 °C = 288 K (Tn), 101,325 kPa (pn). Egy adott időszakra az átlagos hőmérséklet (Ti) és légnyomás (pi) adatokat a meteorológiai szolgálattól veszik a szolgáltatók. Ezzel a korrekciós tényezővel kell megszorozni a mérő által mért térfogatot, és az így kapott érték lesz a gáztechnikai normál köbméter. Tehát ha pl. egy adott időszakban az átlagos napi hőmérséklet 9 °C (282 K) volt, a légnyomás pedig 101,5 kPa, akkor a korrekciós tényező: 101,5 x 288 / 101,325 x 282 = 1,023. Általában ilyesmi érték a számlán szereplő korrekciós tényező, de mint látható függ attól, hogy milyen az időjárás. Minél alacsonyabb a hőmérséklet, annál több molekula van egy m3 gázban, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 15 °C-os napi átlag hőmérséklet alatt a korrekciós tényező nagyobb lesz 1-nél.

Fűtőérték: meghatározás a Magyar Energia Hivatal (MEH) honlapján.

A fűtőértéket a MOL szállítói engedélyes leányvállalata, az FGSZ ZRt. (a magyar földgázrendszer Üzemi és Kereskedelmi Szabályzata alapján, 27. oldalon leírt és ellenőrzött körülmények között) folyamatosan méri és naponta továbbítja az adatokat a gázszolgáltatóknak. A szolgáltatók a számlán ezeket az adatokat tüntetik fel, tehát fűtőértéket egyik sem mér, hozott anyagból dolgoznak. Magyarország területén nem azonos mindenhol a gáz fűtőértéke, már csak azért sem, mert attól is függ, hogy milyen arányban keverik össze a hazai kitermelésű gázt az orosz importtal. Előírás szerint 27,2-42,6 MJ/m3 között kell lennie. Az ország déli részén a fűtőérték valamivel alacsonyabb, mint máshol, de általában 33-34 MJ/m3 körül van.

A gyakran felmerülő kérdés, hogy a szolgáltatók levegővel hígítják gázt, és ezáltal a fűtőérték csökken, ami abban nyilvánul meg, hogy hosszabb idő alatt forr fel a leves. Ez azonban borzasztó veszélyes lenne, mert levegő hozzákeverésével a robbanási koncentráció tartományba (5-15 %) kerülhetnénk. Másrészt a gázok összekeveréséhez műszaki háttér is szükséges, és aki már látott ilyen állomást azt kérem, hogy a hely pontos megjelölésével adja meg itt az adatokat. Ha ez beigazolódik, az a szolgáltató engedélyébe kerül.

Másik gyakori észrevétel, hogy a láng sárgára színeződik, ami alapján szintén a hígítás feltételezhető. Nézzük a kérdést két oldalról, az egyik, hogy mit keverhetnek bele. Ahogy az előzőekben leírtam a levegő elég veszélyes. Szóba jöhet még a nitrogén és a szén-dioxid, más nem nagyon, mert drágábbak a metánnál. De az előbbi kettő esetén is a gázok beszerzése, illetve a szükséges műszaki háttér megteremtése legalább annyibe lenne, mint az eredeti megoldás, arról nem is beszélve, hogy ezek a gázok nem égnek, így sárga színt sem okoznak. A másik lehetőség, hogy azt keressük, mitől lehet a sárgás szín. Ahol nátriumot tartalmazó anyag kerül a lángba, ott a sárga szín minden mást elnyom (akit érdekel próbálja ki, és szórjon egy csipetnyi sót, valahol a tűzbe). A nátrium elég gyakori, az egyszerű porban is megtalálható. Azt viszont senki nem hiheti, hogy bármelyik szolgáltató direkt port kever a gázba! A por komoly problémát jelent, mert eltömítheti a szűrőket, és adott esetben leállásokat okozhat. Legtöbbször a baj tényleg az elhanyagolt gázkészülékekkel van, vagy nem jól van beállítva a levegő mennyisége az égőnél.

A vonatkozó rendeletben a gázdíjak Ft/MJ dimenzióban vannak megadva. Fizetni nem a m3-ért, hanem a felhasznált hőmennyiségért kell. Ez pedig a korrigált térfogat és a fűtőérték szorzata. Tehát ha alacsonyabb a fűtőérték és emiatt több gáz kell a felfűtéshez, attól a szorzat állandó marad.

Részszámla: úgy működik, hogy az előző évi fogyasztást elosztják 11-el, és az így kapott értéket kell fizetni minden hónapban. 10 részszámlát és egy elszámolót kapunk. Ez utóbbi már a ténylegesen leolvasott fogyasztáshoz kapcsolódik, mivel évente egyszer van leolvasás. Fontos tudni róla, hogy a szolgáltató ez alapján csak ajánl egy m3 értéket, de kérhetjük ennek a megváltoztatását.

A mérők pontossága: A gázmérők hitelesítése 10 éves időtartamra szól. A követelmény velük szemben a ± 2 % mérési pontosság. A lejárt hitelesítésű mérő esetén reklamálni kell a szolgáltatónál. Ahol a mérő még hiteles, de kétségünk van a pontosságával szemben, akkor kérni lehet a mérő felülvizsgálatát, független szakértő által. Ennek azonban az a rizikója, hogy amennyiben nem bizonyosodik be a mérő hibája, akkor a költség a vizsgálatot kezdeményezőt terheli.

Milyen nyomáson működik a rendszer? A szolgáltatók 30 mbar nyomást biztosítanak, nyomásszabályzók segítségével ennyire csökkentik a gázkészülékeknél kiadott értéket. Nyilván itt ekkora túlnyomást kell érteni. A nyomásnak viszont tényleg van szerepe az elszámolásnál. Mert nem mindegy, hogy 30 mbar-on vagy csak 25-ön (nagyobb nyomáson ugyanazon körülmények között több molekulát kapunk) jön a gáz.

További megfigyelések: Merkaptánt kevernek a gázhoz - igen, a szagosítás miatt, milliomod részben, ettől nem lesz más a fűtőérték. Vízgőzzel hígítanak - ha van olyan hülye szolgáltató, aki megteszi... Régen mennyivel forróbb volt a radiátor - azóta néhány évet öregedett a fűtési rendszer.

bng 9 hozzászólás

A bejegyzés trackback címe:

https://emberitisztesseg.blog.hu/api/trackback/id/tr55911217

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zsalab 2009.06.26. 11:01:57

Köszi érdekes volt a post (egy munka miatt érdekelt, hogy is működik a gázszámlázás). Nekem csak egy kérdésem van mindenféle összeesküvéselmélet nélkül (igazából én leszarom mennyibe kerül a gáz, szerencsére megtehetem).
A mért és megadott fűtőérték rendben van, én csak a korrekciós tényezőt nem értem. Valószínűleg én vagyok tudatlan. Kimondhatjuk, hogy a gáz egy köbméterre jutó fűtőértéke függ a nyomástól és a hőmérséklettől és ezzel korrekcióznak. Na most ha a szolgáltató 30 mbar nyomáson szolgáltat és a gázcsövek javarészt a talajban (ha jól sejtem fagyhatár alatt) futnak viszonylag kicsi hőingadozással akkor ez a korrekciós tényező nem az igazi. Biztos van ennek valami magyarázata, talán a nyomásszabályzok működésében van valami (baromira nem értek hozzá)

bng · http://emberitisztesseg.blog.hu/ 2009.06.29. 08:27:14

@zsalab: Nagyon jó a kérdésed, erre tényleg nem tértem ki. Az alapfeltevéseddel igazad van, csak azt nem vetted számításba, hogy a gáz már a készülék égésterében ég el, ahol kitágul atmoszférikus nyomásra. Vagyis amikor valójában a fűtőértékét "leadja" akkor már a légköri nyomás értéke által meghatározott mennyiségű gázmolekula van egy köbméter gázban.

^LutheR^ 2009.07.14. 21:16:01

Részszámla: Már bocs, de 11 részszámlát kapsz, a 12. hónapban meg elszámolást. És nem "11-el", hanem helyesen írva 11-gyel, de inkább 12-vel osztják el az elmúlt 12 hónap fogyasztását. És a valóság ennél is bonyolultabb, hiszen trendeket, hőmérsékletváltozásokat is belekalulálnak.

bng · http://emberitisztesseg.blog.hu/ 2009.07.17. 21:57:41

@^LutheR^: Kösz, hogy felhívtad a figyelmem a részszámlák kibocsátására, de csak részben van így. Van olyan szolgáltató amelyik 11 részszámlát bocsát ki, és van olyan amelyik tízet. Szorozd fel a részszámládat 12-vel és mindjárt megtudod, hogyan kalkulálták az éves fogyasztásod. Szinte biztos vagyok benne, hogy így túlszámláznának neked. Úgy osztják vissza, hogy az elszámoló számla már 0 körül legyen. Persze az algoritmus ritkán ennyire jó. Igen, trendeket és minden befolyásoló tényezőt próbálnak figyelembe venni a fogyasztói profilozásnál. Ez azért más jelentőséggel bír a lakossági fogyasztóknál, mint a nem lakosságiaknál.

^LutheR^ 2009.07.18. 21:49:42

@bng: Lakossági számlázásra gondoltam. Meglehetősen _alul_számláztak nekem, így a többszörösét kellet kifizetnem az egyhavi díjnak. Nem aggódom, mert pénzügyileg jól jártam, hiszen hónapokig a cég pénze nálam kamatozott (magas kamatozású bankszámláról fizetem a közüzemi díjaimat). Ugyanakkor a körülöttem lakók kétségbeestek, mert nem értik a bonyolult gázszámlát. Átnéztem, és náluk is kb 15%-kal kevesebb fogyasztást becsültek.

Továbbra sem értek egyet azzal, hogy a "jó" elszámoló számlának 0-nak kellene lennie, mert a 12. havi fogyasztást is tartalmaznia kell.

zapali 2009.10.12. 18:42:37

Fűtőérték: meghatározás a Magyar Energia Hivatal (MEH) honlapján.

A fűtőértéket a MOL szállítói engedélyes leányvállalata, az FGSZ ZRt. (a magyar földgázrendszer Üzemi és Kereskedelmi Szabályzata alapján, 27. oldalon leírt és ellenőrzött körülmények között) folyamatosan méri és naponta továbbítja az adatokat a gázszolgáltatóknak. A szolgáltatók a számlán ezeket az adatokat tüntetik fel, tehát fűtőértéket egyik sem mér, hozott anyagból dolgoznak.
Magyarország területén nem azonos mindenhol a gáz fűtőértéke, már csak azért sem, mert attól is függ, hogy milyen arányban keverik össze a hazai kitermelésű gázt az orosz importtal. Előírás szerint 27,2-42,6 MJ/m3 között kell lennie. Az ország déli részén a fűtőérték valamivel alacsonyabb, mint máshol, de általában 33-34 MJ/m3 körül van.
És valóban milyen arányba keverik?
Ha a leányvállalatot az anyavállalat ellenőrzi akkor feltétel nélkül bízni kell?

bng · http://emberitisztesseg.blog.hu/ 2009.10.12. 23:22:09

@zapali: Nem, nem. Félreérted. Nincs szó arról, hogy az anyavállalat ellenőrzi a saját leányvállalatát. A MOL egyik cégeként az FGSZ Magyarországon a szállítói engedélyes. Az ő szállító vezetékein jut el a gáz az átadó állomásokig, ahol az elosztói engedélyesek átveszik. Ezeken a pontokon történnek a mérések. Az elosztói engedélyesek és a MOL között nincs tulajdonosi kapcsolat. Sőt a gáz nem is az övék, hanem a kereskedőé, vagy az egyetemes szolgáltatóé, akitől Te is veszed. Ezért a mérést végző MOL-nak semmi érdeke nem fűzödik ahhoz, hogy meghamisítsa azt. A mérési pontok után pedig már nincs a gázok keverésére lehetőség. Ezért írtam, hogy aki tud ilyenről az jelezze!

icsar 2010.04.06. 00:57:04

A fentiek akkor lennének igazak ha kapnánk valaha 0,999 alatti korrekciós számlát is.
Nekem azonban ilyen soha nem jött.
Szerintem még az elmélet is sántít.
Szerintem a gáz csöben jön nyomás alatt és ezt a légnyomás nem befolyásolja.
A mérés nem égéskor hanem jóval előtte és más helyen ,körülmények között történik. Van ahol az óra kinnt van és van olyan lakás ,ahol bennt van.Itt mlyenek a korrekciós tényezők?

icsar 2010.04.06. 00:57:05

Valahogy még mindig nem értem az egészet.
A mérés nem a gázégőnél történik ,hanem a mérőóránál.Ez kinek bennt a lakásban ,kinek kint van .De mindenkinek egyformán felszorozzák a korrigációs szorzót ettől függetlenül.Ki jár jobban?
A másik gond a mérőóra előtt és utánna is zárt a rendszer tehát a gázra nem hat a kinti légnyomás a mérésekor csak majd az égéskor.Dehát a mérőóra ettől független.
A harmadik gond .Van ahol a vezeték végig földben halad a fagyhatár alatt.Máshol felviszik a bejáratnál és tizen métereket halad a hidegben a gázvezeték igy aztán jól lehül a gáz.Kérdésem:a két esetben különbözik a napi hőmérséklet!?A meteorológiai szolgálattól biztosan.Melyik esetben járunk jobban.Ha a mérőóra előtt lehütöm a csővet akkor az ora is kevesebbet mér?