Élnek közöttünk különös emberek. Furcsák, pedig úgy néznek ki mint mi. Nem rendelkeznek emberfeletti képességekkel, és nincsenek olyan tulajdonságaik, amelyek másokban ne lehetnének meg. Mégis úgy tekintünk rájuk, mint valami csodabogarakra, mint kacsa a zsebórára!

Azért különlegesek, ahogyan teszik a dolgukat:

1. A szabályokat nem azért tartják be, mert félnek a törvény szigorától, hanem mert így vélik helyesnek. A lelkiismeretük folyton nyitott szem, nem zárul be olykor-olykor.

2. Vállalják a felelősséget azért, amit tesznek és mondanak.

3. Nem okolnak másokat a problémáikért. Nem keresnek bűnbakot, akire mindent rá lehet fogni.

4. Nem attól van orgazmusuk, ha sikerül átvágniuk valakit.

5. Azt mondják, amit gondolnak és nem azt, amit hallani szeretnél.

6. Ebben a pontban jönnek a kisdobosok. Emlékszik még erre valaki?

7. Természetesnek tartják az öngondoskodásra törekvést, és nem várják, hogy az állam majd megsegíti őket.

8. Tudják, hogy a jogok általában kötelezettségekkel is járnak.

9. Nem értik, hogy miért jó a "dögöljön meg a másik tehene is" felfogás.

10. Annak idején tíz parancsolat elég volt, most meg mindent pontosan körül kell írni. Ha nincs benne a jogszabályban az, hogy konkrétan mit ne lopj el, akkor biztosan lesz egy ügyvéd, aki megmagyarázza, hogy mivel egyérteműen tiltva nem volt, ügyfele tulajdonképpen nem szegte meg a törvényt. De nem mindenki akarja a saját szája íze szerint értelmezni a dolgokat.

Félreértés ne essék, ezek az emberek nem szentek.  Nem tökéletesek, másokhoz hasonlóan követnek el hibákat, de mégis törekszenek valamire:

TISZTESSÉGESNEK lenni.